Megjelent a Magyar Államkincstár (MÁK) közleménye a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szerinti önkéntes tagsági jogviszony megszüntetéséről – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A Magyar Államkincstár (MÁK) március végén megkezdte az elmúlt kárenyhítési évre benyújtott kérelmek után az agrár-kárenyhítő juttatások kifizetését, így, az érintett termelők már a napokban megkapják a részükre jóváhagyott összeget – közölte lapunkkal az Agrárminisztérium (AM).
A három éve működő, Európában egyedülálló országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, az ipari, valamint az állami létesítményeket is óvja – közölte lapunkkal a rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az idei kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azok a károsultak nyújthatják be, akik a 2020-as kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat – emlékezteti az érintetteket az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása, amit lapunk is megkapott.
Az agrárminiszter az idei kárenyhítési évre az ország egész területére aszályhelyzetet hirdetett – tette közzé honlapján az Agrárminisztérium (AM).
Megnyílnak a magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére szolgáló pályázatok; így a következő hónapokban összesen több mint 9 milliárd forint uniós és nemzeti támogatásra pályázhatnak az érintettek – közölte az agrártárca lapunkkal.
Június 9-én jelent meg a 2020. évi LII. törvény, amely a kockázatkezelési eszköztár negyedik eleme, a krízisbiztosítás számára teremti meg jogszabályi hátteret. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői összefoglalták a négypilléressé vált a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer (MKR) legfontosabb tudnivalóit.
A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok következményeinek ellensúlyozására, mivel az idei esztendő eddigi időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban – tájékoztatta az Agrárminisztérium (AM) az Agro Naplót.
A növénybiztosítást érdemes már az egységes kérelmek (EK) beadásának időszaka előtt megkötni – hívja fel az érintettek figyelmét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), mivel kiemelt figyelmet fordítnak a növénybiztosítási szolgáltatásra, jelzi a köztestület.
Minél nagyobb a gazdaság, több az új gép, annál többféle biztosítást kötnek a termelők.
Jelenleg még zajlik a 2015-ös agrárkár-enyhítési kérelmek elbírálása, a tervek szerint márciustól indulhat a kifizetés. Bár a biztosítási díjtámogatásokat tavaly túligényelték a termelők, a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló 21 milliárd forintot elegendőnek tartják a hivatalok az alapjuttatások fedezetére.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
Az e havi cikkben a kárenyhítési rendszer legutóbbi módosításáról és a várható pályázati lehetőségekről tájékoztatom az olvasót.
A termelõk továbbra is beadhatják vis maior kérelmüket az MVH ügyfélkapuján keresztül.
A 2010. évi egységes kérelem beadása 2010. június 9. dátummal lezárult. A vis maior esetek bejelentése a W0103 elektronikus kérelem beadásával lehetséges az ügyfélkapun keresztül. A vis maior kérelmekhez postán csatolni kell a falugazdász által felvett jegyzõkönyvet, amelyet a megyei MVH kirendeltséghez kell elküldeni.
Júniusban napirendre került a több hétig tartó meleg idõjárás következtében kialakult aszály okozta károk enyhítése.
Azon gazdálkodóknak, akik 10 ha feletti területen gazdálkodnak kötelező az éves kárenyhítési hozzájárulás megfizetése 2016.év szeptember 15. napjáig. A kárenyhítésre kötelezettek a kifizetés összegéről ügyfélkapun vagy postán kaptak értesítést. Azok a főállású őstermelők, akik őstermelői igazolványának érvényessége 2016.12.31-ig tart, jelentkezzenek az illetékes falugazdásznál október hónaptól, hogy az új őstermelő igazolványukat igényeljék.
Hazánkban közel tíz éves múltra tekint vissza az agrárkár-enyhítési rendszer, amely a mezőgazdaságot érintő időjárási kockázatok kezelésére került kialakításra. Jelenleg kilenc káreseményre (aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, téli fagy, őszi fagy, vihar, mezőgazdasági árvíz) terjed ki a rendszer, melyben a tagok azon káresemények után részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, amelyek valamely növénykultúrában 30% feletti hozamcsökkenést okoznak. Emellett azonban további támogatási feltételeknek is meg kell felelniük. Nem könnyű kiismerni magunkat a szabályok rengetegében, ezért az alábbiakban bemutatom a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit.
A növénytermesztés 2016-ban kiemelkedő évet zárt, számos szántóföldi növény rekordtermést ért el, mégis közel 5 milliárd forint kárenyhítő juttatásban részesültek a termelők a tavalyi károk után. A kárenyhítési rendszer a legnagyobb arányban az ültetvényekben bekövetkezett tavaszi fagykárokat és jégesőkárokat kompenzálta. Az alábbiakban bemutatjuk a tavalyi kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2017-ben bevezetésre kerülő változtatásokat.
Összeállításunkban a 2017-es kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2018. évi aktualitásokat mutatjuk be.
2019. november 1–30. között lesz lehetőség az agrárkár-enyhítés juttatás iránti igények beadására.
A kárenyhítési rendszer egyre fontosabb szerepet tölt be a termelők életében. A rendszer eddigi működése alapján megállapítható, hogy a gazdák tudatosan használják ki a kárenyhítési rendszer adta kedvező lehetőségeket. Ennek szellemében érdemes áttekinteni az agrárkár-enyhítési rendszer 2019. évi fejleményeit és tanulságait.
Sajnos az utóbbi időben nem csak a járványhelyzet sújtja a mezőgazdasági termelést, hanem a kedvezőtlen időjárási tényezők is. A kevés csapadék az ország nagy részén már aszályos helyzetet teremtett, emellett a hajnali fagyok sem kímélték a növényeket.
A Magyar Államkincstár március közepén kezdte meg a kárenyhítő juttatás kifizetését a 2019-es kárenyhítési évben károsodott termelők számára. A kifizetésre került összeg messze meghaladta az agrárkár-enyhítési rendszer bevezetése óta történt évenkénti kifizetéseket, amely összege több, mint a 14 milliárd forint volt.
A kárenyhítési rendszer Magyarország komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerében kétségkívül fontos szerepet tölt be. Az idei évben több „rekord” is megdőlt, ezen információk ismeretében érdemes áttekinteni a 2020-as kárenyhítési év adatait, fejleményeit és az ezekből leszűrhető tanulságokat.
Ágazati összefogás a fenntartható fagazdálkodásért
