MENÜ

Címke: Jó úton haladunk?

Szakfolyóirat > 2016/03 > Szántóföld Levéltrágya lombtrágyázás levéltrágyázás

Jó úton haladunk? - A gyors hatás, vagy inkább a tartamhatás indokolt a levéltrágyázásban, avagy kelát vagy oxid forma?

Míg tíz éve az a kérdés merült fel a levéltrágyázással kapcsolatban a gazdálkodók részéről, hogy használjanak-e ilyen készítményeket, mára ezt sokkal inkább az a kérdés váltotta fel, hogy milyen levéltrágyát juttassanak ki. Ez elmúlt években tehát bevett technológiai elem lett a levéltrágyázás a szántóföldi és kertészeti termesztésben. Ezt jól visszatükrözi az a tény is, hogy a levéltrágyák esetében mutatkozik a műtrágyapiacon a legnagyobb növekedés a felhasználásban, a levéltrágya termékek piaca ma Magyarországon meghaladja a hatmillió litert. A felhasználásra kerülő termékek jellemzően a mezo-, ill. mikroelem-pótlást jelentők és a – főleg növényi stresszhelyzetekben – levélen keresztüli makroelem-utánpótlást biztosítóak (mindenekelőtt nitrogén, ill. foszfor), de megtalálhatóak a piacon ezek ötvözetei is. Termék és termék között azonban a hatásmechanizmus tekintetében is lényeges különbség van és ennek mentén részben más a felhasználás célja is. Jelen összeállításunkban az ebből a szempontból egyik legjelentősebb különbségre fókuszáltunk. Megkülönböztethetőek egyrészt a tápelemeket kelát formában tartalmazó készítmények, amelyek gyors tápelem-felvehetőséget biztosítanak, másrészt pedig azokat, a tápelemeket jellemzően oxid formában tartalmazó levéltrágyákat, amelyek felvehetősége lassabb a kelátokhoz képest, de cserébe hosszabb tápelemhatást biztosítanak. Milyen érvek szolnak az egyes hatásmechanizmusok mellett? Mikor melyik jellegű termék kijuttatása ajánlott? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a levéltrágyák kérdéskörében járatos szakemberek bevonásával.

Szakfolyóirat > 2015/09 > Szántóföld Baktériumtrágya talaj Jó úton haladunk?

Jó úton haladunk? Fontos kérdésekre keressük a választ - Baktériumtrágyázás

„A baktériumtrágyák alkalmazása jelentősen megosztja a hazai gazdatársadalmat. Van, aki esküszik rá és évek óta használja, van, aki most kezdi és olyan is akad, aki teljesen elzárkózik felhasználásától.Hiába a megosztottság, egy dolgot nem lehet megkérdőjelezni. A talajok élete - az intenzív, gyakran pusztító földművelési gyakorlat hatására - mára odáig süllyedt, hogy hiába dolgozunk jobb gépekkel, vetünk egyre jobb genetikával rendelkező vetőmagokat, hiába figyelünk oda a vízmegtartásra, a minimum művelésre, a termésátlagok mégsem követik ilyen intenzíven erőfeszítéseinket.”

Szakfolyóirat > 2015/08 > Szántóföld Termelés kalászos gabona hiányosság

Jó úton haladunk? Fontos kérdésekre keressük a választ - Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok

Több fórumon elhangzott már, hogy növelnünk kell a kalászosgabona termesztésünk versenyképességét, azonban Magyarországnak nincs erre versenyképes, hosszú távra szóló stratégiája. Melyek a hiányosságok, mi lehetne a reális cél és mik a kitörési pontok? – e kérdésekre keressük a választ felkért szakértőink által.

Szakfolyóirat > 2016/04 > Szántóföld Jó úton haladunk? Generációváltás

Jó úton haladunk?

A fórumok és beszélgetések állandó témája a mezőgazdaságban végbemenő generációváltás kérdése. Arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek a generációváltás legsarkalatosabb pontjai, milyen ösztönző intézkedések segítik a fiatalok térnyerését, mely tényezők jelentik a legnagyobb kihívásokat e folyamatban? A generációváltást saját bőrükön megtapasztaló vállalkozások pedig a mindennapjaikba is betekintést engedtek.

Szakfolyóirat > 2016/05 > Szántóföld búzatermesztés zöldtömeg zölden tartás

Jó úton haladunk?

Az elmúlt évek során a nemzetközi szaksajtóban megjelent beszámolókban többször szerepeltek búza termésrekordok: Angliában 16,5 t/ha, Új-Zélandon pedig 18 t/ha volt a dokumentáltan elért legmagasabb termés. Az abszolút termésszintek országonként eltérnek a különböző klimatikus adottságokból kifolyólag, ugyanakkor átlagosan 14–18 t/ha termésszintekkel találkozunk. Ha nem is nemzetközileg jegyzett termésrekord, de 11–12 t/ha termésszintet bőtermő fajtákkal és intenzív technológiával Magyarországon is többen elértek már. Nehéz és minden részletében nem is érdemes egymástól messze lévő és sok részletben eltérő technológiákat összehasonlítani. A sarokpontokat azonban mégis fontos összevetni, hiszen amikor a termésrekordereket kérdezik a technológiájukról, az alábbi pontok jellemzően minden esetben visszaköszönnek:

Szakfolyóirat > 2016/09 > Szántóföld Jó úton haladunk? KAP Közös Agrárpolitika

Jó úton haladunk?

Egyes vélemények és előrejelzések szerint a KAP közvetlen támogatási rendszer 2020 után megszűnik, vagy legalábbis jelentősen csökkenni fog a rendelkezésre álló keretösszeg. Megkérdeztünk szakembereket, hogy véleményük szerint szükséges-e fenntartani a KAP közvetlen támogatásokat 2020 után, továbbá milyen következményei lehetnek a közvetlen támogatás megszűnésének, vagy nagymértékű csökkentésének, illetve hogyan lehet felkészülni a magyar gazdáknak a következő időszakra?

Szakfolyóirat > 2017/01 > Gazdaság Jó úton haladunk? állatállomány Földhasználat

Jó úton haladunk?

Átrendeződő gazdaságszerkezetről tanúskodik a KSH 2016. évi összeírása. A felmérésből kirajzolódik, hogy milyen változások következtek be a mezőgazdaság szerkezetében a 2013-as összeírás óta. Mire engednek következtetni az eredmények, milyen irányba haladunk? – erről kérdeztünk szakembereket.

Szakfolyóirat > 2021/06 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Stratégiai elemek az agrárgazdaságban II. – A piacokon kell megfelelnünk

Sorozatunkat az elmúlt havi lapszámban azzal a gondolattal indítottuk: „kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk.” Ebből a tényből adódik, hogy okos, feszes és reális stratégiával, valamint az ebből adódó intézkedésekkel Magyarország agrárgazdasága a jövőben akár 20 millió ember ellátására is képessé tehető. Vannak ugyanakkor szakemberek, akik ezt a célt – elsősorban a keresletből, piaci lehetőségeinkből és saját gyengeségeinkből adódóan – illúziónak, a korábbi évtizedek teljesítményéből eredeztetett ábrándnak tartják.

Szakfolyóirat > 2021/07 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Stratégiai elemek az agrárgazdaságban III. – Transzparens agrárgazdaságot segítő ágazati szabályozások

Az Agro Napló stratégiai tervezés elemeivel foglalkozó összeállításának harmadik – és egyben befejező – részében azokkal a szabályozási elemekkel foglalkoznak a felkért szakértők, amelyek leginkább igénylik a transzparenciát, az átláthatóságot. Ezek a földbirtokpolitika, a támogatási- és hitelrendszer, az adózás, illetve az együttműködések, kooperációk. Ne gondoljuk ugyanakkor azt, hogy a stratégiai tervezés egyéb elemeinek, de akár az élelmiszer-termelésnek és -forgalmazásnak ne lennének átláthatósági követelményei.