Veszettséget igazolt a Nébih laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpaládon ejtették el.
Milyen kapcsolatban vannak a termelési költségek és az élelmiszerárak? Miért drágultak gyorsabban az élelmiszerek más termékekhez képest? Az OTP Agrár szakértői ezekre a kérdésekre keresték a választ.
A madárinfluenza-járvány elleni sikeres védekezés eredményeként több mint egy hónapja nem mutatták ki a vizsgálatok a vírust a hazai baromfiállományban.
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében nem történt újabb kitörés a védőkörzetek feloldása óta, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feloldotta a megfigyelési körzetet a megyékben.
A jövőben a vadászatra jogosultak alkalmazásában álló hivatásos vadászok is használhatnak speciális eszközöket az állománygyérítési célból elrendelt, diagnosztikai vaddisznó-kilövések során.
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet.
Régóta és egyre nagyobb problémát jelent a vaddisznók megjelenése számos településünk belterületén, hiszen a nagytestű vadállatok félelmet keltenek és gyakran kárt okoznak a rendezett környezetben.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a még fennálló felügyeleti körzet feloldását. A járványügyi fegyelem betartása azonban továbbra is fontos, mert a vírus még jelen van az országban.
Két, egymástól független és nagy távolságra lévő Bács-Kiskun megyei telepen, egy pecsenyekacsa törzsállományban és egy hízólúdtartó gazdaságban is madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – közölte a élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.
A visegrádi négyek (V4) együttműködésének keretében országos főállatorvosi találkozóra került sor november közepén Budapesten Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével; a jelenlévők tájékoztatást adtak országaik állategészségügyi státuszáról, valamint az afrikai sertéspestisről (ASP) és a madárinfluenzáról.
Minőségi fordulat igénye a kukoricatermesztésben
Minden vállalkozás alapvetõ célja – bármilyen szektorról essen is szó – a lehetõ legnagyobb nyereség realizálása. Sajnos az eredményességet befolyásoló tényezõk közül kiemelten kell foglalkozni az állományok egészségét veszélyeztetõ megbetegedések elleni védekezéssel. Vezetõ szerep hárul a kompromisszumok nélküli telepi higiéniára. Jelen cikkben megpróbálunk rávilágítani ezen munkálatok jelentõségére, kiemelve a kellõ körültekintéssel végzett fertõtlenítést.
Az aratás jelentõs része még hátravan, így megbízható országos körképpel még nem rendelkezünk.
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Sűrű volt a szeptember a Budapesti Értéktőzsdén
