A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a még fennálló felügyeleti körzet feloldását. A járványügyi fegyelem betartása azonban továbbra is fontos, mert a vírus még jelen van az országban.
Két, egymástól független és nagy távolságra lévő Bács-Kiskun megyei telepen, egy pecsenyekacsa törzsállományban és egy hízólúdtartó gazdaságban is madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – közölte a élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.
A visegrádi négyek (V4) együttműködésének keretében országos főállatorvosi találkozóra került sor november közepén Budapesten Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével; a jelenlévők tájékoztatást adtak országaik állategészségügyi státuszáról, valamint az afrikai sertéspestisről (ASP) és a madárinfluenzáról.
Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) további kilenc országra, köztük Magyarországra is kiterjeszti az afrikai sertéspestis (ASP) Európai terjedésének megállítása érdekében indított kampányát.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) május 7-én feloldotta a madárinfluenza miatt elrendelt védőkörzetet Hajdú-Bihar megyében – közölte a hatóság honlapján, hozzáfűzve: az enyhítő intézkedés annak eredménye, hogy április 13. óta nem regisztráltak új esetet a térségben.
Magas patogenitású madárinfluenza vírust mutatott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma elhullott vadmadarakból Csongrád-Csanád és Somogy megyében – közölte honlapján az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.
A koronavírus-járvány a mezőgazdaságban is olyan informatikai készségek megszerzését és módszerek alkalmazását kényszerítette ki, amelyek a pandémia elmúltával is várhatóan megmaradnak, és lökést adhatnak az eddig vontatottan haladó digitális fejlesztéseknek – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara friss elemzése.
A tulajdonosok négyötöde már megkapta a madárinfluenza miatti kártalanítást, vagyis mintegy 9,5 milliárd forintot már kifizetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a károsultaknak – közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság a honlapján.
A Magyarországgal szomszédos országokban romló koronavírus-helyzet miatt hozott szigorított határátlépési intézkedések érintik a hazai agrárágazatba érkező dolgozókat is, mivel számukra július 15-től szinte ugyanazok az előírások érvényesek, mint amelyek a NAK kezdeményezésére májusban meghozott rendeletben voltak.
Július elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását, az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telephelyeken újratelepítés is.
Minőségi fordulat igénye a kukoricatermesztésben
Minden vállalkozás alapvetõ célja – bármilyen szektorról essen is szó – a lehetõ legnagyobb nyereség realizálása. Sajnos az eredményességet befolyásoló tényezõk közül kiemelten kell foglalkozni az állományok egészségét veszélyeztetõ megbetegedések elleni védekezéssel. Vezetõ szerep hárul a kompromisszumok nélküli telepi higiéniára. Jelen cikkben megpróbálunk rávilágítani ezen munkálatok jelentõségére, kiemelve a kellõ körültekintéssel végzett fertõtlenítést.
Az aratás jelentõs része még hátravan, így megbízható országos körképpel még nem rendelkezünk.
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Új termesztési technológiák Veresegyházon!
