A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A közép- és hosszú távú tervezés nem nélkülözheti a képzelőerőt megtestesítő tudományos kutatások eredményeit, különösen akkor nem, ha azok a ma realitásaiból táplálkoznak. A következő pár évtized minden bizonnyal színesebb lesz az innovatív megoldásokat alkalmazó mezőgazdaság területén, bár a jövő már régen elkezdődött néhány szakterületen. Új cikksorozatot indítunk, melyben partnervállalataink fejlesztői egy-egy felvetett konkrét témára reagálva osztják meg ismereteiket, tapasztalataikat, a jövőbe mutató trendeket és megoldásokat, mindezt közérthető módon tálalva az Olvasónak. Célunk e sorozattal, hogy a termelők minél szélesebb körű tájékozódását elősegítsük akár a nemesítés, akár az előremutató technológiai megoldások lehetőségeit feltárva. Nem titkolt szándékunk, hogy egyes esetekben ráébresszük a gazdákat arra, hogy bizony szemléletmódváltásra van szükség a fenntarthatóság, a termelékenység, vagy a teljesítmény növelése céljából.
A Dow AgroSciences (DAS) öt helyszínen (Hajdúszoboszló, Bikal, Cserkeszőlő, Egerszalók, Sümeg) átívelő nagy sikerű rendezvénysorozaton mutatta be a cég megújult arculatát és lendületes csapatát – a növényvédő szer és a vetőmag-kereskedelmi csoportot –, amely 2013 szeptemberétől már szervezetileg is egy csapatban dolgozik.
Napjainkban a napraforgó termõterületének nagy részén a herbicidtoleráns hibrideket termesztik. Piaci részesedésük eléri a 60–70%-ot. Ezeken a területeken olyan gyomirtó szereket használhatunk, amelyek hatékonysága több gyomnövény ellen jobb, mint a hagyományos (preemergens) készítményeké. Az elmúlt évek szélsõséges idõjárása azonban rámutatott arra, hogy az állománykezeléseknek is vannak hiányosságai. Melyek ezek?
Az újév beköszöntével a földmûvelõ ember gondolatai egyre inkább a szántóföldön járnak. Túl vagyunk a tél felén és noha még nem tudni mit tartogat számunkra február-március idõjárása, néhány alapvetõ gondolat megfogalmazódik bennünk. Azt gondolom, nem mehetünk el a klimatikus viszonyok átgondolása mellett. Az õszi idõszak nem hozott annyi nedvességet, ami a mélyebb talajrétegeket fel tudta volna tölteni. Az õszi alapmûvelésekhez és a kalászos kultúrák magágykészítési, vetési feladataihoz, valamint a kezdeti fejlõdésükhöz szükséges mennyiség állt rendelkezésre. Reméljük, hogy a tél második fele hoz még csapadékot.
Napraforgót gazdaságosan és jövedelmezõen – minden idõben
Az immár hagyományosnak számító szezonnyitó rendezvénysorozat második állomása idén Kakasd volt, ahol a vállalat stratégiai átalakulása – a növényvédelmi és a vetõmag ágazat összeolvadása – után a 2012-es év újításairól, illetve a várható növényvédelmi kihívásokról esett szó.
A kukorica gyomirtó szereinek száma rendkívül nagy. Ennél talán csak a különbözõ gyomirtási helyzetek száma nagyobb. Utóbbiak szakszerû megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelõi tapasztalatot.
A kukorica a 16. századi behozatala után sokáig a kis gazdaságok növénye volt, ahol a felgazosodás ellen évi többszöri kapálással védekeztek. A kapálást késõbb felváltotta a fogasolás, majd az iparszerû kukoricatermelés elterjedésével vegyszeres gyomirtás alkalmazásával is távol tarthatjuk a gyomokat a kukoricától. Egy valami nem változott a hosszú évek során: a gyenge kezdeti fejlõdésû, tág térállású kultúrnövényünket folyamatosan gyommentesen kell tartanunk az optimális termés elérése érdekében.
A szákszendi Hartmann Farm példás gazdálkodásával tavaly a „Komárom-Esztergom megye agrárvállalkozása” címet is elnyerte. Az 500 hektárnyi szántójukon évrõl évre meghatározó növény a kukorica, mellette búzát, napraforgót és repcét termesztenek. A szántóföldeken igyekeznek a maximális hozamokat elérni, ezért ebben a gazdaságban minden részletre odafigyelnek a jövedelmezõség érdekében. A gyomirtásra különösen nagy gondot fordítanak, mert jól tudják, hogy az elgyomosodott területeken, például a kukoricában akár 20-25 százalékkal is csökkenhet a termés.
II. rész – A gyomnövények szerepe az agroökoszisztémákban. Mit jelent a „jó gyom” fogalma?
Pénzes növény a repce. 2011-ben nagyon jó átvételi árakat jósolnak a terménykereskedõk. Igényes növény a repce. Sok odafigyelést, sok ráfordítást igényel, de mindezt képes többszörösen meg is hálálni. A repce növényvédelmére fordított minden forint befektetés. Nagyon jó befektetés 2011-ben.
A Cheminova kukorica-gyomirtási technológiái
I. rész – Táplálék-, gyógy-, festõ-, dísznövények és méhlegelõk
A hûség, a ragaszkodás becsülendõ emberi tulajdonság. Ha ez még a biztonságra való törekvéssel is párosul, az már a napi munkában is jól mérhetõ elõnyöket jelenthet, a mezõgazdaságban meg különösen. Bori János eddigi élete azt igazolja, hogy ezek az emberi tulajdonságok hosszú távon valóban megtérülnek. A fõiskola befejezése óta csak a kunszentmártoni határban dolgozik, s például, ha valami bevált a gyakorlatban, azt csak akkor módosítja, ha az új még biztosabb megoldást kínál.
A kérõdzõk, elsõsorban a szarvasmarha létszáma soha nem tapasztalt mértékben csökkent. Ez nagyban hozzájárult a lucerna termõterület zsugorodásához, a termesztés minõségi romlásához. Ezenkívül több olyan szakmai hiányosság is általánossá vált, amin változtatni lehet, annál inkább, mert jórészükhöz nem pénz, hanem szaktudás kell. A szakismeret alkalmazásával jelentõs minõségjavulás mellett a lucerna hozamai 60-80%-kal növelhetõk.
Dél- és Nyugat-Baranyában hosszú évek óta komoly gondot okoz a gabonatermesztésben a nagy széltippan (Apera-spica venti). Így Vajda Dezsõ gazdaságában is Nagydobszán, ahol 100 hektáron termelnek tritikálét.
Európa fejlettebb országaiban a búza és a kukorica gyomirtás hektárköltsége közel esik egymáshoz. Tõlünk Nyugatra és Északra ugyanis a kalászosok gyomirtásában a legtöbb esetben az egyszikû gyomok elleni megfelelõ védelem jelent komoly kihívást. A kezelt terület kb. 2/3-án a költségesebb egyszikû- és ún. kereszt-spektrumú (egy- és kétszikûirtó) gyomirtó szereket alkalmazzák.
A leghatékonyabb gyomirtási technológia bemutatása
A szõlõsorok talajápolására számos megoldás kínálkozik.
A kukorica a maga egymillió hektár feletti vetésterületével az elkövetkezõ években is komoly feladatot ró a növényvédelmi szakemberekre és a termelõkre.
A 2006-ban bevezetendõ új lista alapján az egyik legolcsóbb kétszikû gyomok elleni hatóanyag, a 2,4 D már felhasználható a szántóföldi alap és integrált programokban.
A száraz tavaszi idõjárás és a gyomviszonyok megváltozása miatt az utóbbi években a kukorica gyomirtásban elõtérbe kerültek az állomány kezelések. A vetésterületnek jelentõs része erõsen fertõzött az ellenálló veszélyes magról kelõ kétszikû gyomokkal , mint pl.a parlagfû, a csattanó maszlag, a selyemmályva vagy a szerbtövis. A veszélyes kétszikûek mellett az egyszikûek közül sok helyen elsõsorban a kakaslábfû fajok okoznak fertõzést. A Callisto MegaPrim ikercsomag ezeken területeken jó hatékonysággal alkalmazható a kukorica állomány kezelésére.
Az õszi és tavaszi gyümölcsültetvények létesítése sok kérdést von maga után. A régebbi szakirodalom általában õszi telepítést javasolt, különösen az almatermésûek esetében. A csonthéjasok közül az õszibarack és a kajszi telepítését gyakran tavaszi idõponttal ajánlották, melyet e fajok nagyobb hõigényével indokoltak. Manapság kijelenthetjük, hogy az ültetés idejének értelmezése alapvetõen megváltozott. Jórészt az öntözés lehetõségétõl és annak módjától függ. Ennek értelmében minden gyümölcsfaj telepíthetõ tavasszal abban az esetben, ha nem egyszeri, hanem folyamatos öntözést biztosítunk az újonnan létesített ültetvényben. Továbbá az õszi ültetés szintén indokolt lehet az egyes gyümölcstermõ növényeknél, ha a létesítendõ ültetvény folyamatos öntözése még nem megoldott, tehát csupán egyszeri alkalommal tudunk vizet biztosítani az eltelepített oltványok számára. Összefoglalva úgy fogalmazhatunk, hogy az õszi ültetés egyszeri öntözéssel (egyes esetekben öntözés nélkül is) eredményre vezet, míg tavaszi telepítés során, gyümölcsfajra való tekintet nélkül, mindenképpen gondoskodnunk kell a többszöri (folyamatos) öntözésrõl.
A kertekben, szőlő és gyümölcs területeken a legkülönbözőbb egyszikű gyomnövények jelennek meg. Hétköznapi néven ezeket a gyomokat fűféle gyomnövényeknek is szokták nevezni. Ez a népi elnevezés a levélzetüknek az alakjából, biológiai szerkezetük felépítéséből ered. Ha botanikai szempontból elemezzük ezeket a gyomokat, 10-15 fajt tudunk elkülöníteni. Ezek közül ismertebb a Tarackbúza, Csillagpázsit, Kakaslábfű, Rozsnok, Muhar-félék.
A rendszerváltozást követõen jelentõs változáson ment át a hazai agrártársadalom. A változás leglátványosabban a tulajdonviszonyok átalakulásában nyilvánult meg. A korábbi kiterjedt földrészletek jószerivel felaprózódtak, vagy jelentõsen kisebb részegységekre osztódtak.
Ridegtartásban lévő lovak takarmányozása hűvösebb időben – Így érdemes felkészülni!
