A kalászos növények termesztésének legnagyobb kihívása a fuzárium fertőzés megelőzése és féken tartása, amely mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból kulcskérdés. Körültekintő fajtaválasztással már sokat tehetünk a prevenció érdekében.
Nagy a bizonytalanság a hazai termelők körében. Ahol „tejes” érésben van a búza, akár örülhetnek is az esőknek, míg ahol már sárgul, ott ez a sok csapadék nem annyira szerencsés a gabonára nézve.
A tüdőt és az agyszövetet is megtámadhatja a hasadtlemezű gomba.
Napjaink mezőgazdaságának egyik legjövedelmezőbb és legjobban tervezhető növénye a napraforgó. Érthető tehát, hogy a gazdálkodók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a növényre és próbálják termesztéstechnológiájukat még hatékonyabbá tenni. Ehhez nyújt segítséget az ADAMA Hungary Zrt. Zamir + Multiflow ajánlata.
Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.
A fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum) jelentős károkat idézhet elő a napraforgó-, repce-, szójaállományokban. Ha a betegség tünetei megjelennek a növényeken, a betakarítást követően a szklerotínia kitartó képletei, a szkleróciumok a földbe kerülnek. Életképességük 10 év is lehet, azaz bármikor képesek fertőzést indítani, ha érzékeny gazdanövény kerül a területre. Hirtelen szövetelhalást előidézve kényszerérés, ezermagtömeg-csökkenés, betakarítási veszteség lép fel, a terméskiesés akár 50–60%-os lehet bizonyos évjáratokban.
Nem változtak a bárányár-trendek az EU-ban
