A friss kutatás rávilágít, hogy a fenntarthatóság kérdése elsődleges fontosságú az európai fogyasztók és mezőgazdasági termelők számára, akik pozitívan viszonyulnak olyan innovatív technológiákhoz, amelyek alkalmasak magasabb tápértékű élelmiszerek előállítására.
Nagy az igény a Magyarországról származó, génmódosítás-mentes szójára a külpiacokon – írta a Magyar Idők kedden. Bár a kormány célja, hogy az itthon megtermelt fehérjeforrás elsősorban a hazai állatállomány takarmányozását szolgálja, egyelőre úgy tűnik, hogy a több fronton is hasznosítható termény jelentős része az exportpiacokra kerül.
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Többek között ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC).
Bár az Európai Unió megpróbálja szigorú keretek közé szorítani a génmódosítást, több új, egyelőre kísérleti fázisban lévő eljárás is létezik, melyekkel könnyen kikerülhetik a GMO-szabályokat a vállalatok – írja a Magyar Idők keddi száma. A szakemberek a legmodernebb technológiák alapos vizsgálatát sürgetik, a kockázatok feltérképezése nélkül ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek az új hibridek termesztésének.
Magyarország továbbra is úgy ítéli meg, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásairól nincsenek kielégítő adatok, ilyen a génmódosítással létrehozott szervezeteknek (GMO) a növénytermesztésben alkalmazott gyakorlata - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára.
Hat részes cikksorozattal kívánja e neves, - Popp József, Fári Miklós, Harangi-Rákos Mónika, Dudits Dénes alkotta - szerzőgárda bemutatni a fehérjetakarmány piac helyzetét és kilátásait az EU-ban és Magyarországon, továbbá feltárni a GM növények termesztésének és nemzetközi kereskedelmének összefüggéseit. A fehérjenövény termesztése az EU szántóterületének csupán 3%-át foglalja el, ráadásul az elmúlt 15-20 évben a száraz hüvelyesek termesztése 30%-kal, a szójababtermesztés pedig 12%-kal esett vissza a támogatások ellenére. Ez a tendencia növeli az EU jelenlegi riasztó mértékű importfüggőségét fehérjehordozó takarmányból, ezért az állattenyésztés rendkívül sebezhetővé vált az áringadozással szemben. Az EU-ban a fehérjetakarmány önellátottsága 30%, ezen belül a szója és szójaliszt esetében csupán 3% körül alakul. A behozatal évi 20 millió harmadik országokban megművelt hektárnak, azaz az EU szántóterületének közel 20%-ának felel meg. A problémát súlyosbítja, hogy a nem engedélyezett GMO-k csekély mértékű jelenléte is megakadályozhatja az importot, ami nagyon költséges az európai takarmányipar számára. Az importfüggés enyhítését célozza a KAP keretében bevezetett zöldítési támogatás, valamint a fehérjenövények termesztéséhez nyújtható szubvenció.
Hazánk takarmányfehérje felhasználása döntően a szója alapanyagra épül. A Magyar Szója Nonprofit Kft. éppen annak érdekében alakult, hogy ezen igény mind nagyobb hányadát termelhessék meg a gazdálkodók a magyar földben. A génmódosítástól mentes egészséges növény termesztéséhez, ezzel együtt import kitettségünk csökkentéséhez a legszélesebb körű információval, és szakmai segítséggel járulnak hozzá. Seiwerth Gáborral, a társaság ügyvezetőjével beszélgettünk.
Újabb külterületi út újult meg
