MENÜ

Címke: GDP-növekedés

Hírek > Gazdaság 2018.12.12.

Szépen nőtt a kibocsátás, de a jövedelmezőség alig látható

A mezőgazdasági termelés volumene 3,1 százalékkal nőtt 2018-ban a tavalyi 5,2 százalékos visszaesés után. Emelkedik a GDP-hez való hozzájárulás mértéke is a 2017. évi 8,1 százalékos visszaesés után. Ugyanakkor a munkaerő-felhasználás idén 3,9 százalékkal visszaesett a tavalyihoz képest.

Hírek > Gazdaság 2018.11.14.

Az agrárteljesítmény is felfelé húzta a GDP-t

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).  Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP a kiegyensúlyozott adatok szerint.

Hírek > Gazdaság 2018.07.30.

Csúcsára érhetett a magyar gazdasági növekedés

A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bővült, ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel vélhetően jelenlegi konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott – közölte legfrissebb előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

Hírek > Gazdaság 2018.03.06.

Négy százalékkal nőtt a GDP tavaly

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2017-ben 4,0 százalékkal nőtt az előző évi 2,2 százalék után. A naptárhatással szűrt adat 2,1 százalékosról megduplázódott, 4,2 százalékosra emelkedett. A mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést – közölte a Központi Statisztikai Hivata (KSH).

Hírek > Gazdaság 2017.12.05.

3,9 százalékra nőtt a harmadik negyedévi GDP-adat

Elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményére hivatkozva második olvasatában 0,3 százalékponttal 3,9 százalékosra emelte a bruttó hazai termék harmadik negyedévi növekedési adatát kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a november 14-én közölt első becsléshez képest – közölte az MTI.

Hírek > Gazdaság 2017.11.16.

3,6 százalékos GDP-növekedés a harmadik negyedévben

A bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a naptárhatás kiszűrésével 3,8 százalékos volt a növekedés – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).  A mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a növekedést.

Hírek > Gazdaság 2017.06.28.

A mezőgazdaság fogja visszahúzni a növekedést

Kedvezőek az idei gazdasági kilátások, egyedül a mezőgazdasági termelés csökken várhatóan 10 százalékponttal az aszályos időszak miatt, így a GKI 3,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülést vár az idén, ami akár magasabb is lehet – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón – írja az MTI.

Szakfolyóirat > 2015/06 > Gazdaság GDP OTP Infláció

Tovább javuló növekedési kilátások

Az idei év első negyedévében tovább gyorsult a régió növekedése, amiben egyre nagyobb a fogyasztás szerepe. A megindult fogyasztásbővülés ezúttal tartósnak ígérkezik, mert a háztartások megtakarítási hajlandósága már-már túl magas és további költségvetési szigorra sincs szükség. Az alacsony inflációs környezet miatt tartósan alacsonyak lehetnek a kamatok Kelet-Európában és nincsen szükség erős árfolyamokra sem. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy végre Nyugat-Európa is jobban teljesít, akkor jogosan bízhatunk egy lendületes, tartós és kiegyensúlyozott hazai és régiós növekedésben.

Szakfolyóirat > 2016/06 > Gazdaság OTP Gazdaság GDP-növekedés

A vártnál is jobban lassult a növekedés az EU-s források visszaesésével, a második félévre gyorsulást hozhat a fogyasztás bővülése, a költségvetési kiadások növelése és a lakásépítések beindulása

Európa-szerte közzétették az első negyedéves növekedési adatokat. A közép- és délkelet-európai régió teljesítménye továbbra is kiemelkedő, a legtöbb ország 3% körüli ütemben bővül, ám a magyar növekedés messze elmaradt a várakozásoktól, az éves növekedés ugyanis a negyedik negyedévi 3,2%-ról 0,9%-ra esett vissza. Az eurózóna gazdasága a vártnál jobban, 1,5%-kal bővült, így az Európai Központi Bank várhat a további élénkítéssel és Mario Draghi, az EKB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybank egyedül nem, csak a költségvetéssel együtt tudná élénkíteni a növekedést. Közben a piac figyelme egyre inkább a június 23-i brit népszavazás felé fordul majd, amin a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint többségben lehetnek a maradáspártiak.

Szakfolyóirat > 2016/09 > Gazdaság OTP GDP-növekedés növekedés

2016-ban a növekedés motorja továbbra is az élénkülő lakossági fogyasztás lehet

A második negyedéves növekedési adatok alapján elmondható, hogy a közép- és délkelet-európai régió teljesítménye továbbra is kiemelkedő, a legtöbb ország 3% körüli ütemben bővül. Jó hír, hogy a magyar növekedés az első negyedévi 0,9%-ról 2,6%-ra gyorsult vissza, így elérhető maradt a 2% az idei évre, amit jövőre további gyorsulás követhet. Az eurózóna gazdasága a várt, mérsékelt 1,6%-os ütemben nőtt, azonban egyes országok teljesítménye között továbbra is nagy a különbség. A negyedév legnagyobb meglepetése, hogy az USA-ban a múltbeli adatokat is lefelé módosították, így az elmúlt egy évben a korábban becsült 2% feletti ütem helyett alig 1,2% volt a növekedés.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Lendületes hazai GDP-növekedés a harmadik negyedévben, az utolsó negyedév további gyorsulást hozhat

A piaci várakozásokat és az előzetes adatokat is meghaladó 3,9%-os éves GDP-növekedést jeleznek a legfrissebb, harmadik negyedéves statisztikák. Az új csúcson álló bizalmi indexek, a kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedését jelző számok, a kedvező munkapiaci feltételek, valamint a hitelfelvételek bővülése egyaránt a háztartási kereslet erős növekedését jelezték előre, miközben a külső környezet is kedvezően alakul. A negyedik negyedévben tovább gyorsulhat a gazdaság bővülése, ami azt jelenti, hogy az egész idei évre vonatkozóan akár a 3,8% körüli GDP-növekedés sem kizárt.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Folytatódhat a régió gyors növekedése 2018-ban

A 2016. évi átmeneti lassulás után 2017-ben jelentősen gyorsult a visegrádi négyek gazdasági növekedése és ismét elérte a 4%-ot. Külön jó hír, hogy a növekedést egyszerre húzza az export, a fogyasztás, a beruházások és azon belül is a magánberuházások bővülése. Előretekintve 2018 hasonlóan ígéretesnek tűnik, maradhat az erős, 3,5–4% közötti, széles bázisú növekedés.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Az eurózóna növekedési ütemének lassulása mellett a túlköltekező olasz kormány is fejtörést okoz az Európai Uniónak

Tovább lassult az eurózóna növekedési üteme a harmadik negyedévben, amiért mindenekelőtt a magországokban, elsősorban Németországban és Olaszországban tapasztalható lassulás tehető felelőssé. Utóbbi különösen nagy figyelmet kapott az elmúlt néhány hónapban, miután az új populista kormány akár az EU felé fennálló kötelezettségeinek felrúgása árán is be akarja tartani választási ígéreteit, amelyek egy része a bőkezű költségvetési politikán alapul.

Szakfolyóirat > 2019/01 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

A mezőgazdaság 2018-as teljesítménye is segíti a GDP-növekedést

A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár. 

Szakfolyóirat > 2020/02 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

2019-ben 5% körüli ütemben bővülhetett a hazai gazdaság

A külső környezet gyengélkedése egyelőre nem hagyott nyomot a hazai gazdaság teljesítményén, a GDP 2019-ben is robusztus ütemben bővült. Bár a negyedik negyedéves adatok még nem ismertek, de az éves növekedés elérhette a 4,9%-ot. 2020-ban 3,5% környékére lassulhat a GDP bővülése az állami beruházások csökkenése és a gyenge európai kereslet miatt. Ráadásul a növekedés nemcsak erős, hanem fenntartható is, a költségvetés hiánya mérsékelt, az államadósság/GDP ráta csökkenő. A makrogazdasági változók közül az infláció érdemel kiemelt figyelmet, hiszen elérte a jegybank inflációs célsávjának felső, 4%-os határát. Bár az inflációs kockázatok felfelé mutatnak és a forint is sokat gyengült, a legvalószínűbb mégis az, hogy februártól várhatóan ismét csökkenésnek indul az áremelkedés üteme, így a jegybank az idén jó eséllyel nem változtat az irányadó kamaton.

Oldalak: 1 / 2
1 2