Az átadása-átvételt megkönnyítő törvény segítheti a generációs megújulást az agráriumban. A szintén 2023-ban induló agrártámogatási rendszer pedig anyagilag is támogatja az érintetteket.
Összesen közel hetvenmilliárd forintos támogatást kaptak a fiatal gazdák, az európai uniós forrásokból eddig csaknem 1300, negyven év alatti termelő elindulását segítette a kormányzat.
Az Országgyűlés által december közepén elfogadott agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály gördülékeny ügyintézést, általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja – közölte az agrárminiszter.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megkezdték a képviselők november elején az Országgyűlésben – közölte honlapján az Agrárminisztérium (AM).
Az elmúlt tíz évben nem mértünk még ilyen nagy arányú gazdaságátadási szándékot, de a beruházási hajlandóság szintje is öt éve haladta meg legutóbb az ideit.
Az Agrárminisztérium az őszi törvényhozási időszakban olyan jogi szabályozást készít elő, amely a mezőgazdaságban megkönnyíti az utódlás, a generációváltás, a gazdaság átadásának kérdését - mondta az agrárminiszter a 34. Bábolnai Gazdanapok csütörtöki megnyitóján.
A gazdatársadalom Európa-szerte elöregedőben van, és mindenütt, így hazánkban is problémát jelent az, hogy ki és hogyan veszi át a „stafétabotot”, a gazdaságok vezetését az idősebb generációtól; érért döntött úgy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hogy széles körű felmérést indít a gazdálkodók körében, amely segíti az akadályok feltárását és elhárítását – közölte a köztestület az Agro Naplóval.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel; a jelentés előadója magyar volt, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) képviselője, aki szakértőként vett részt a munkában – közölte az AGRYA az Agro Naplóval.
Harminc éve volt a rendszerváltás, és a kilencvenes évek elején lezajló gazdasági-társadalmi változások részeként megvalósult kárpótlás óta is több mint negyedszázad telt el.
Az agráriumbeli generációváltáshoz ugyan szükségesek a gátló jogi és egyéb akadályok lebontása, ám a jelen keretek között is kivitelezhető az átadás-átvétel, ha van rá szándék, akarat és fogadókészség. Na meg sok kommunikáció.
A téma egyre inkább aktuális, hiszen mind nagyobb számú gazdaság vezetőjének életkora – legyen az magángazdaság vagy társas vállalkozás – a nyugdíjkorhatárt közelíti, vagy sok esetben meg is haladja azt.
Ismert tény és egyben probléma, hogy a hazai gazdatársadalom közel harmada 40 év alatti fiatal gazdálkodó. A gazdatársadalom egyre inkább öregszik, aminek velejárója, hogy az innovatív hajlam csökken – kivételek természetesen mindig vannak – és az új technológiák elterjedésének és a hatékonyság növekedésének a tendenciája lassul.
Európa minden országában – de világszerte is – az agrárium egyik legfontosabb, ágazatokon átívelő gondja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora folyamatosan nő. Az ugyancsak általános világtendenciának tűnik, hogy egyre kevesebb fiatal választja a megélhetést biztosító elfoglaltságnak a mezőgazdasági munkát. Mindebből pedig az következik, hogy a most még működő gazdaságok továbbműködtetésére egyre nehezebb felkészült, a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásnak tekintő fiatalembert találni. A megoldás pedig sürgető, ezért van napirenden a téma.
Az agrárpolitika alapvető céljai, hogy a generációs megújulást elősegítve modernizálja, fenntarthatóvá és hatékonnyá tegye a termelést, a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítsa, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minél szélesebb körű hazai minőségi termékekkel történő ellátását.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló CXLIII. törvény megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy megismerjük a fogalmakat! Először a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő, valamint a gazdaság fogalmát vizsgálom meg, ezt követően pedig a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földekre vonatkozó szabályokat mutatom be.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló CXLIII. törvény legfontosabb eleme a gazdaságátadási szerződés. A gazdaságátadási szerződés egy új lehetőség, amely az átadó és átvevő, valamint a családtagok konszenzusán alapul és ha valaki nem felel meg a feltételeknek vagy nem vállalja azokat, akkor az eddig is rendelkezésre álló szabályok szerint továbbra is átadhatja a gazdaságát.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló CXLIII. törvény bemutatásának utolsó részében két, a gazdaságátadási szerződéshez kötődő újdonságot mutatok be: az egyik az együttműködési időszak, amely a gazdaság nem leírható elemeinek, az átadó tudásának és tapasztalatának átadását segíti elő, a másik pedig a törvényen alapuló általános jogutódlás, amely biztosítja a gazdaság egységét és működőképességét.
Plusz forrásokhoz juthatnak a természetvédő és erdészeti civil szervezetek
