Hírek > Gazdaság 2023.02.08.
Módosult az AKG program pályázati felhívása

A szántó tematikus előírások esetében pontosították, hogy bizonyos anyagok talajba juttatása nemcsak forgatással valósítható meg, hanem a forgatás nélküli technológiákkal is.
A szántó tematikus előírások esetében pontosították, hogy bizonyos anyagok talajba juttatása nemcsak forgatással valósítható meg, hanem a forgatás nélküli technológiákkal is.
Február 15. fontos dátum a mezőgazdasági termelők számára, hiszen ekkortól lehet műtrágyát kijuttatni a területekre, ha a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított.
A 30 éves gyártási tapasztalattal rendelkező METALWOLF Kft. napjaink elvárásainak megfelelően a legkorszerűbb technológiával gyártja munkagépeit. A 25 embert foglalkoztató géderlaki családi vállalkozás széles portfóliójában tárcsákat, sorközművelőket, hengereket, kombinátorokat, ásóboronákat, fogasokat, lazítókat kínálnak, egyedi elképzeléseket is megvalósítanak, illetve gépeik egyedi kialakításokkal is kérhetőek. Ahogy a szlogenjük is mondja, igazi partnerek a talajművelésben.
A 30 éves gyártási tapasztalattal rendelkező METALWOLF Kft. napjaink elvárásainak megfelelően a legkorszerűbb technológiával gyártja munkagépeit. A 25 embert foglalkoztató géderlaki családi vállalkozás széles portfóliójában tárcsákat, sorközművelőket, hengereket, kombinátorokat, ásóboronákat, fogasokat, lazítókat kínálnak, egyedi elképzeléseket is megvalósítanak, illetve gépeik egyedi kialakításokkal is kérhetőek. Ahogy a szlogenjük is mondja, igazi partnerek a talajművelésben.
A 2020-as év eddig alaposan próbára teszi a gazdatársakat: a száraz ősz, a járványhelyzet miatti bizonytalanságok és a csapadék nélküli április-május sok partnerünknek okoz fejfájást. A talajmegújító mezőgazdaságot mint rendszert 5 éve népszerűsítjük a Kárpát-medencében, és egyértelmű, hogy az idei volt a legnehezebb évkezdés.
A Démétér Biosystems Bt. munkájának szerves része a tudás és a tapasztalatok megosztása, a tavaszi és a nyári időszakban megszervezett farmlátogatások ezt a célt szolgálják.
Válaszoljon 2019. június 5-ig a TALAJEGYETEM sorozatunk májusi kérdéseire és nyerje meg a Kwizda Agro Hungary Kft. által felajánlott 10 l Wuxal® Ascofol alga tartalmú biostimulátort.
Miért és hogyan érdemes a talajmegújító gazdálkodásra váltani? Ausztrál, francia, amerikai és magyar gazdák mesélnek az átmeneti időszakkal kapcsolatos tapasztalataikról és a bekövetkező változásokról – a talajban, az agrotechnikában és természetesen a fejekben.
Miért és hogyan érdemes a talajmegújító gazdálkodásra váltani? Ausztrál, francia, amerikai és magyar gazdák mesélnek az átmeneti időszakkal kapcsolatos tapasztalataikról és a bekövetkező változásokról – a talajban, az agrotechnikában és természetesen a fejekben.
Ismerd meg az egészséges talaj nyújtotta előnyöket! 2017. november 16-án 18 szakértő – gazdálkodó, kutató, szaktanácsadó és oktató – számol be a talajra alapozott gazdálkodással kapcsolatos legújabb eredményeiről és tapasztalatairól.
Bottlik László gazdálkodó, korábbi PhD. hallgató, az Agro Napló cikkírója a PhD. doktori disszertációját „A felszíntakarás jelentősége a talajvédelemben és a klímakárok enyhítésében” címmel készítette el idén, a Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori Iskolájában. A közvetlen kísérleti munkát a SZIE Növénytermesztési Intézet Földműveléstani Tanszékén Dr. Birkás Márta professzor asszony irányításával végezte. Munkájának elismeréseként felkértük arra, hogy a disszertáció gyakorlati szempontból jelentős eredményeit, megállapításait foglalja össze olvasóink számára.
Nagyon sokat halljuk, hogy a föld folyamatosan melegszik, változik a klíma, az élelmiszerekben vegyszermaradékot találnak és még sok más ijesztő dolgot. Amit nap mint nap tapasztalunk, hogy egyre több a boltok polcain a bio termék, és egyre többen járnak villanyautóval.
A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.
A gyakorlatban a forgatás nélküli talajművelési rendszerek különbözően épülhetnek fel, de egy közös pillérük minden esetben van, az pedig a szántásos alapművelés elhagyása, kiváltása.
A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.
A csapból is a koronavírussal kapcsolatos mindenféle információja folyik. Mennyire agresszív, maradj otthon, mossál kezet, mi lesz most! Sokan a nagy információhalmaztól stresszelnek, nem tudják, hogy merre az előre. Jelenleg senki nincs, aki meg tudná mondani, hogy mi a tuti. Egy picit tapogatódzunk a sötétben, és reméljük, hogy a vezetőink jól döntenek.
A koronavírus-járvány által kialakult helyzet ellenére a szemnek igen kellemes látvány, ahogy a mezők alakulnak. A szárazság és a késői fagyok ellenére az őszi vetések elfogadhatók. Sok helyen tapasztalni, hogy a gyengébb búzát a homokos talajokon picit megfogta a fagy, első ránézésre olyan mintha beteg lenne, de szerencsére nem az.
A Horsch közel 30 éve gyárt szántóföldi kultivátort. Az alapigény azonban azóta sem változott. A mulcsos talajművelés alapjai még mindig ugyanazok!
A Lemken több mint 25 éve gyárt szántóföldi kultivátorokat, melyek a szakmai elvárásoknak megfelelően mindig új funkciókkal kiegészítve jelentek meg a piacon. A Lemken Karat 9 grubberek háromgerendelyes kivitelben, 3–7 méters munkaszélességben érkeznek a piacra, de már gyorskéscsereeszközzel kiegészítve.
Az elmúlt években gyorsan terjednek a tarlóhántásban és -ápolásban a szántóföldi kultivátorok és különféle mulcskezelő elemekkel kombinált mulcskultivátorok, amelyeknél a fő munkavégző szervek azonban szintén a kultivátorkapák.
A sekély talajművelés egyre fontosabb lesz a klímaváltozás végett és azért is, hogy minél költségtakarékosabban tudjuk elvégezni az első művelete(ke)t az aratás után.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk nyolcadik részében a vízgazdálkodás, a talajelőkészítés, valamint a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jelentőségéről beszélgettünk a témában tapasztalt szakemberekkel.
A csonka AGROmashEXPO kiállításon is túl vagyunk. Nagyon sok termelő értetlenkedett, hogy miért csak ennyi kiállító vett részt. A Phylazonit standján találkozhattak velünk, ahol mindig volt látogató érdeklődő.
A nagyon nagy szárazság és erős szelek óriási termőföldvesztést okoznak. Szó szerint elszáll a talpunk alól a termőföld. Az igen intenzív talajművelés eredménye ez. A borítatlan felszínt elviszi a szél. Nagyon sok helyen találkoztunk ilyennel. Egy másik formája a termőföldvesztésnek az eldiffundálás. Az intenzív művelet folyamán elég a föld és szén-dioxid formájában távozik a légkörbe.
Érdekes időben élünk. Lehet, hogy a mezőgazdaság az elmúlt 60–70 évben nem változott annyit, mint manapság és amennyit a közeljövőben változnia kell. A klíma változik, és ennek a hatásait a jelenlegi Ukrajnában folyó helyzet felerősítette. Érezzük, hogy nap mint nap minden drágul. A német infláció is kb. 10% lehet. Az inputárak növekszenek, addig nem volt gond, amíg a termények árai is velük tartottak, de most ez megállt és egy kicsit csökkent is. Egyik oldalról fájdalmas, másik oldalról meg érthető.
Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.
Már a 70-es években voltak modellezések a klímaváltozásra. A 90-es években még kinevették azt, aki a klímaváltozásról beszélt. És most a vezetőket szidják, hogy miért nem készítették fel az országot, a termelőket a klímaváltozásra. Sokan nagyot néztek volna, ha betiltják pl. az eke használatát, vagy elveszik a földalapú támogatást attól, aki alapos indok nélkül szánt.
A korábban elvetett őszi kalászosok már szépen sorolnak. Azonban újra hallani már különböző régiókból, hogy jöhetne csapadék, hogy biztonságosan kikeljen a búza.
Már a 70-es években voltak előrejelzések, hogy mi fog történni, de ezt akkor nem sokan vették figyelembe, és úgy látszik, hogy még ma is csak többen sírnak amikor szárazabb, csapadékmentes évekkel találjuk szembe magunkat, de kevesen tesznek valamit azért, hogy a kárt csökkentsék. Az nem megoldás, hogy bejelentjük az aszálykárt és a biztosító majd fizet. Eljön az az idő, amikor már nem fog a biztosító fizetni! Erre kell felkészülni. Természetesen, amikor nem esik egy csepp eső sem, arra nehéz felkészülni, de a nagyon kevésre fel lehet.