MENÜ

Címke: földművelés

Hírek 2014.06.18.

Arab tárgyalódelegáció a földművelésügyi tárcánál

Magyarországra látogatott az Abu Dhabi Élelmezésbiztonsági Központ vezetője és üzleti kísérete. A hétfős delegáció az FM meghívására érkezett hazánkba, a 2014. februárjában Dubaiban megkezdett államtitkári szintű tárgyalássorozat folytatásaként, szervesen illeszkedve a Keleti Nyitás külgazdasági stratégia koncepciójába.

Hírek 2014.02.21.

VM: egyszerűbb lett a földhasználat jogszerűségének igazolása

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által elfogadott új jogszabály alapján nem kell földhasználati lapot benyújtania a földhasználó tulajdonosoknak, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hétfőn eljuttatja minden érintett gazdához azt a segédanyagot, amelyben részletes tájékoztatást kapnak az új szabályról - közölte a szaktárca pénteken.

Szakfolyóirat > 2015/01 > Gazdaság földművelés szobor emlékmű

270 éve megkezdett munka folytatása a jelenben

Az év eleje a mezőgazdaságban, Békés megyében is az elmúlt évben elért eredmények értékelése és az újévre való felkészülés jegyében telik. Az előző év jó eredményei a majd 300 éves sokgenerációs gazdálkodó, a földhöz ragaszkodó és szerető családok odaadó munkájából is ered. Ennek az odaadó munkának állított emléket tavaly Békés megye éléskamrájának nevezett Orosházán a megye és a város vezetése.

Szakfolyóirat > 2011/01 > Szántóföld Vetés Termény talaj

Évindító földmûvelõ gondolatok

Az évbúcsúztató mulatságok után az új év kezdete a legtöbb növénytermesztõt a dolgozóasztalánál találja. Tervezgetjük a számunkra oly fontos dolgokat, mintegy forgatókönyvet készítünk az elõttünk álló termelési idõszakra. A legtöbben ilyenkor véglegesítik a vetésterveket, a fajtaösszetétel is ilyenkor kerül megválasztásra. Számba vesszük az anyagi lehetõségeinket és jó esetben elindítunk egy-két gépbeszerzési folyamatot. „Kedvezõbbnél kedvezõbb” ajánlatokkal bombáznak minket a különbözõ inputanyag-forgalmazók, de köttetnek termeltetési és kereskedelmi szerzõdések is. Mozgalmasan indul az új év…  

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) búza Őszi búza

Változtassuk az életképest versenyképessé!

A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel X. rész

A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Virtuális kerekasztal az aflatoxin szennyezettségről kukoricában – jelentős a kockázat

Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A precíziós növénytermesztés alapja: a terület heterogenitásának vizsgálata

A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A szükséghelyzeti engedélyek a növényvédelmi kihívások kezelésére

A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A silókukorica-hibridek értékmérő tulajdonságai

A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Mire számíthatunk a károsítók, a potenciális fertőzések és járvány kialakulásában az idei téli időjárás függvényében a főbb szántóföldi kultúrákban?

A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

5 jó tanács, mielőtt bevetnénk egy fehérpenészevő talajgombát

Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés betakarítás

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Az őszi káposztarepce gyökérgolyvás (Plasmodiophora brassicae) betegségéről

2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – I. rész

A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – II. rész

A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Az őszi aratási helyzetkép margóján – 2018

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).

Szakfolyóirat > 2019/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Leggyakoribb vetési hibák kukoricában

A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Tőszámkérdés, avagy mekkora a tét hektáronként?

A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Nagyobb környezeti kárt okoz a neonikotinoidok kivonása, mint a használatuk

A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Éréskori tányérállás jelentősége napraforgóban

A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld földművelés növénytermesztés Mezőgazdaság

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben elkezdtük átnézni, hogy az első évben szerzett tapasztalatokat hogyan lehet a gyakorlatban kamatoztatni. A mostani részben még mindig a talaj lesz a középpontban. Az előző részben láthattuk, hogy a hígtrágya-kijuttatás megvalósulásához meglehetősen sok talajtani felvételezésre és tapasztalatra van szükség. Most megnézzük, hogy milyen vizsgálatokra van szükség, ha egy ültetvényt szeretnénk telepíteni. 

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Megmutatjuk hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni!

Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: a perzsa here

A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VI. rész

Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: alexandriai here

Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.