MENÜ

Címke: földművelés

Hírek > Gazdaság 2020.09.14.

A Földművesek Napját ünnepelték Ócsán

Az agrárium mind dinamikusabb technikai, technológiai fejlődése ellenére a mezőgazdaságot ma is hasonló kihívások foglalkoztatják, mint Nagyatádi Szabó István idejében – fogalmazott Feldman Zsolt, a IV. Földművesek Napja ünnepi rendezvényen, Ócsán.

Hírek 2014.06.18.

Arab tárgyalódelegáció a földművelésügyi tárcánál

Magyarországra látogatott az Abu Dhabi Élelmezésbiztonsági Központ vezetője és üzleti kísérete. A hétfős delegáció az FM meghívására érkezett hazánkba, a 2014. februárjában Dubaiban megkezdett államtitkári szintű tárgyalássorozat folytatásaként, szervesen illeszkedve a Keleti Nyitás külgazdasági stratégia koncepciójába.

Hírek 2014.02.21.

VM: egyszerűbb lett a földhasználat jogszerűségének igazolása

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által elfogadott új jogszabály alapján nem kell földhasználati lapot benyújtania a földhasználó tulajdonosoknak, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hétfőn eljuttatja minden érintett gazdához azt a segédanyagot, amelyben részletes tájékoztatást kapnak az új szabályról - közölte a szaktárca pénteken.

Szakfolyóirat > 2015/01 > Gazdaság földművelés szobor emlékmű

270 éve megkezdett munka folytatása a jelenben

Az év eleje a mezőgazdaságban, Békés megyében is az elmúlt évben elért eredmények értékelése és az újévre való felkészülés jegyében telik. Az előző év jó eredményei a majd 300 éves sokgenerációs gazdálkodó, a földhöz ragaszkodó és szerető családok odaadó munkájából is ered. Ennek az odaadó munkának állított emléket tavaly Békés megye éléskamrájának nevezett Orosházán a megye és a város vezetése.

Szakfolyóirat > 2011/01 > Szántóföld Vetés Termény talaj

Évindító földmûvelõ gondolatok

Az évbúcsúztató mulatságok után az új év kezdete a legtöbb növénytermesztõt a dolgozóasztalánál találja. Tervezgetjük a számunkra oly fontos dolgokat, mintegy forgatókönyvet készítünk az elõttünk álló termelési idõszakra. A legtöbben ilyenkor véglegesítik a vetésterveket, a fajtaösszetétel is ilyenkor kerül megválasztásra. Számba vesszük az anyagi lehetõségeinket és jó esetben elindítunk egy-két gépbeszerzési folyamatot. „Kedvezõbbnél kedvezõbb” ajánlatokkal bombáznak minket a különbözõ inputanyag-forgalmazók, de köttetnek termeltetési és kereskedelmi szerzõdések is. Mozgalmasan indul az új év…  

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) búza Őszi búza

Változtassuk az életképest versenyképessé!

A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel X. rész

A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Virtuális kerekasztal az aflatoxin szennyezettségről kukoricában – jelentős a kockázat

Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A precíziós növénytermesztés alapja: a terület heterogenitásának vizsgálata

A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A szükséghelyzeti engedélyek a növényvédelmi kihívások kezelésére

A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A silókukorica-hibridek értékmérő tulajdonságai

A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Mire számíthatunk a károsítók, a potenciális fertőzések és járvány kialakulásában az idei téli időjárás függvényében a főbb szántóföldi kultúrákban?

A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

5 jó tanács, mielőtt bevetnénk egy fehérpenészevő talajgombát

Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés betakarítás

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Az őszi káposztarepce gyökérgolyvás (Plasmodiophora brassicae) betegségéről

2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – I. rész

A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – II. rész

A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Az őszi aratási helyzetkép margóján – 2018

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).

Szakfolyóirat > 2019/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Leggyakoribb vetési hibák kukoricában

A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Tőszámkérdés, avagy mekkora a tét hektáronként?

A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Nagyobb környezeti kárt okoz a neonikotinoidok kivonása, mint a használatuk

A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Éréskori tányérállás jelentősége napraforgóban

A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld földművelés növénytermesztés Mezőgazdaság

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben elkezdtük átnézni, hogy az első évben szerzett tapasztalatokat hogyan lehet a gyakorlatban kamatoztatni. A mostani részben még mindig a talaj lesz a középpontban. Az előző részben láthattuk, hogy a hígtrágya-kijuttatás megvalósulásához meglehetősen sok talajtani felvételezésre és tapasztalatra van szükség. Most megnézzük, hogy milyen vizsgálatokra van szükség, ha egy ültetvényt szeretnénk telepíteni. 

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Megmutatjuk hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni!

Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: a perzsa here

A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VI. rész

Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: alexandriai here

Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.

Szakfolyóirat > 2019/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A termőföld közgazdasági értéke egy elméleti kategória, a piaci földár jelentős mértékben eltérhet ettől az elméleti értéktől. A kérdés az, hogy mely tényezők és milyen irányba térítik el a szántóárakat a közgazdaságilag indokolt értéktől. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kérdés megértéséhez, szükséges a talaj- és a földminőség, valamint a földminősítés és a földértékelés közötti különbségek tisztázása. A megválaszolandó kérdések a következők:

Szakfolyóirat > 2020/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - IV. rész

A gyomnövények elleni küzdelem a növénytermesztéssel egyidős feladat a földműveléssel foglalkozó ember számára. Ujvárosi Miklós, a hazai gyomirtási kutatások úttörőjének megfogalmazása szerint szántóföldeken gyomnak nevezünk minden olyan növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Ez a meghatározás érvényes a kerti és szőlőkultúrákra is.

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A klímaváltozás kivédésének egyik eszköze a szénmegkötés fokozása a talajban. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Növényvédelmi körkép a szántóföldi növénytermesztésben

Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.

Szakfolyóirat > 2020/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - VII. rész

Miért kellene védeni egy gyomnövényt? – merülhet fel az olvasóban a kérdés a cím láttán. Hiszen a gyomnövények hatalmas károkozásra képesek, ezért a gazdálkodók évente jelentős összeget költenek az irtásukra. Ebben a megközelítésben valóban ellentmondásosnak tűnhet a cím, azonban a különféle „gyom” definíciók rengeteg növényfajt sorolnak ebbe a kategóriába, melyeket nem vehetünk egy kalap alá.

Szakfolyóirat > 2020/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hőstressz szorításában

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.

Szakfolyóirat > 2020/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - VIII. rész

Magyarországon a nagy szántóföldi növénykultúrák (kukorica, őszi búza, napraforgó, őszi káposztarepce) ill. a nagyobb területen termesztett gyümölcsös növényfajok (alma, szőlő) esetén a gyomirtás nagyrészt megoldott, a gazda sokféle megoldás közül válogathat a gyomproblémákhoz ill. a lehetőségeihez, pénztárcájához igazodva.

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A talajlakó kártevők terjedésének lehetséges okairól

Többen kérdezik manapság, mi lehet az oka, hogy több olyan kártétellel találkoznak, amely az egyes talajlakó rovarokhoz köthető. A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel számos feltétel együttesen játszik szerepet ebben a problémában. Bizonyos tényezők egyértelműek, egyesek viszont csak valószínűsíthető okok, amelyek a korábbi szakirodalmakban leírtakból következtethetőek. Erre teszek kísérletet, amikor megpróbálom ezen lehetséges okokat összegyűjteni és a jövőre nézve valamiféle „jóslásba” bocsátkozni.

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Hol tart most a drónos kijuttatás szabályozása? Konkrétumok és nyitva álló kérdések

A mezőgazdaság ipari forradalma töretlenül zajlik napjainkban, és elképzelni is nehéz azokat a távlatokat, ahova el lehet jutni, akár nem túl hosszú idő múlva is. Ehhez képest érdekes módon a növényvédelem mintha le lenne maradva – vélik többen. Amerikában már hétköznapi gyakorlat a drónokról történő permetezés, Európa mire vár?

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Trendek a repce gyomirtásában

A repce gyomirtási technológiájának kiválasztását számos tényező befolyásolja. Az elmúlt években bekövetkezett néhány olyan „jelenségre” szeretném felhívni a figyelmet, amely vagy amelyek jelentős szerepet játszottak, ill. játszanak a jövőben a technológia megválasztásában.

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Miért érdemes szóját vetni?

Nem indíthatjuk el az évet anélkül, hogy nem foglalkozunk a szójával. Baranyai illetőségű szaklap révén szívügyünknek tekintjük a szója termőterület alakulását, eredményeit és küzdelmeit. Összeállításunkban a legfrissebb piaci információkat és termesztési aktualitásokat foglaljuk össze felkért szakértőink jóvoltából.

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A napraforgó gyomirtásának lehetőségei

Termesztett kultúrnövényeink közül talán a napraforgó az, amelyik a legszélesebb körű genetikai variációkkal rendelkezik. Többek között szádor rezisztens, peronoszpóra rezisztens, magas, alacsony olajsavtartalmú és a legalább már három termesztésbe vont különböző típusú herbicidtoleráns vonalak. A termelőknek ezen kombinációik közül szükséges/lehetséges választaniuk. A napraforgó Magyarország egyik legjelentősebb kultúrnövénye lett, termőterülete évek óta meghaladja a 600 ezer hektárt.

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Felkapott lett a cirok

Az elmúlt évek szélsőséges (aszály, a csapadék kedvezőtlen megoszlása) időjárása azt bizonyítja, hogy a termelő szervezeteknek több lábon kell állniuk a termesztett növénykultúrák tekintetében. Mivel a cirokfélék jól viselik ezen szélsőségeket, egy jó alternatívaként tud beilleszkedni a hazai vetésszerkezetbe. Körbejártuk a ciroktémát.

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Készítsük fel talajainkat!

A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Szójafitnesz, avagy szójatermesztés kicsit másképpen

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület legutolsó évzáró rendezvényén (ami sajnos nem tavaly, hanem 2019-ben került megrendezésre) hangzott el az az előadás, amely kicsit rendhagyó módon közelítette meg ennek az igen fontos fehérjenövénynek a termesztését. Az biztos, hogy a címet olvasva nem sokan tudták elképzelni, hogyan „kerül a csizma az asztalra”, de később kiderült, hogy a párhuzam csupán egy szemléletváltás könnyebb megérthetőségét szolgálta.

Szakfolyóirat > 2021/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés betakarítás

Termelői kérdések a növényélettant fókuszba helyező határszemléken

A 2021-es év első felében az ilyenkor szokásos szakmai tájékoztatók szinte kivétel nélkül átkerültek az online térbe. Igazi kuriózumnak számítottak tehát azok az alkalmak, amelyek során az érdeklődő kollégákat arra hívtuk meg, hogy a hatályos korlátozó intézkedések és biztonsági előírások betartásával kint a határban találkozzunk.

Szakfolyóirat > 2022/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Talajjavítási stratégiák a 21. században, avagy biodiverzitás + kolloidok = talajszerkezet

Az EU Zöld Megállapodásában foglalt, a peszticidek valamint a műtrágyák használatának jelentős csökkentésére vonatkozó célkitűzések arra késztetik az agrárszektort, hogy alapjaiban gondolja át a technológiai lehetőségeit. Mivel a műtrágyaárak többszörösére növekedtek az elmúlt évben, több okból is igen aktuális, hogy a műtrágyázás hatékonyságát és a termésbiztonságot befolyásoló talajtani összefüggéseket megértsük.

Szakfolyóirat > 2022/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Talajművelés és inputanyagok minimalizálása egyszerre? – Szabadka Péter gazdaságában jártunk

Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.

Szakfolyóirat > 2022/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Kiút lehet a szója?

A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatjuk, hogy a 2 tonnát megközelítő idei országos termésátlag igazán szép eredmény a 150 éves történelmi aszály évében. Különösen figyelemre méltó az idei szójateljesítmény annak ismeretében, hogy 1 tonna felett már profitot termelhetünk. – Ezekkel a gondolatokkal kezdte az Agro Naplónak adott interjúját Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője. A beszélgetés a szójater­mesztésben rejlő lehetőségekre fókuszált.

Szakfolyóirat > 2023/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A Marton Genetics nem a bőrét viszi a vásárra – évértékelő Sándorfy Andrással, az MG cégcsoport ügyvezetőjével

Már most nagy a visszhang a Marton Genetics idei megjelenéséről az AGROmashEXPO-n, hiszen egyedülálló installációval lesznek jelen a kiállításon, úgynevezett földön túli élménnyel várják a látogatókat. Sándorfy Andrással, a cégcsoport ügyvezetőjével beszélgettem.

Szakfolyóirat > 2023/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Eredményes munka után új lehetőségek a fehérjenövény-ágazat számára

2023-tól jelentősen növekedni fog a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás – közel 100.000 Ft/ha támogatásra számíthatnak a termelők. Ebben óriási szerepe volt a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületnek, ennek apropóján az egyesület elnökével, Vadász Attilával és alelnökével, Bányai Tiborral beszélgettem.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Védelemre a virágzás időszakában is szükség van

A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lép – a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők elleni védelem lesz a fő feladat. A megfelelő termék kiválasztása mellett fontos szerepet kap a rezisztenciatörő szerrotáció tartása, és egyre nagyobb jelentőségű a védekezésre leginkább megfelelő időpont kiválasztása.

Szakfolyóirat > 2023/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Szántóföldi kultúrák tavaszi problémái

A tavaszi vetések a szokatlanul hideg tavaszi időjárás miatt később kezdődtek és elhúzódnak, és ez a kukorica fejlődési dinamikáját is 2-3 héttel eltolhatja, ami azt jelenti, hogy a virágzás már beleeshet a nagyon meleg nyári időszakba, ami nem kedvez a megtermékenyülésnek. Ezen okok miatt érdemes a kukorica növekedését meggyorsítani, felpörgetni, hogy behozza ezt a késést, gyorsabban fejlődjön és a virágzás még a nyári meleg előtt megtörténjen.

Szakfolyóirat > 2023/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Syngenta Szershow: fókuszban a kalászosok

A kalászos kultúrák jelentősége a jelenlegi viszonyok között folyamatosan növekszik. Az egyre bővülő Syngenta kalászos genetikával, új generációs növényvédelmi és digitális megoldásaival, valamint a vállalat és a gazdálkodók oldalán felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával reális esély van arra, hogy Magyarország a termésmennyiség és minőség szempontjából is az európai országok élmezőnyébe kerüljön.

Szakfolyóirat > 2023/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A Corteva Agriscience bemutatta újdonságait a nyári Portfólió Farm Rendezvénysorozatán

A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat idén nyáron 4 helyszínen, Debrecenben, Dombóváron, Szarvason és Öttevényben tartotta meg nyári szántóföldi bemutatóját. A Portfólió Farmokon megjelent több száz termelő a szakmailag megalapozott fajtaválasztáshoz és a hatékony növényvédelmi technológia kiválasztásához kaptak szakmai információkat és segítséget.

Szakfolyóirat > 2023/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Hikari – válasz a magas energiaárakra

Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, kb. 200–250.000 hektáron, a repcét gyakorlatilag a vetésterület 100%-án. A cél minden esetben az, hogy egyöntetűbb és gyorsabb legyen az állományok érése, könnyebb legyen a betakaríthatóság és lehetőleg ne kelljen szárítást alkalmazni a betakarítás után. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött az extrém magas energiaárak fényében.

Szakfolyóirat > 2023/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Újdonságok a DEKALB kukoricavetőmag-portfóliójában

Ahogy a partnereink már megszokhatták, idén is több új DEKALB kukoricahibriddel bővítjük portfóliónkat, alkalmazkodva a jelen kor kihívásaihoz. Az intenzív, precíziós nemesítői munka új termékei és azok gyors, helyes pozicionálása révén a DEKALB nemesítői és fejlesztői munkatársai évről évre képesek kiaknázni a genetikai előrehaladásban rejlő potenciált, melyet digitális megoldásainkkal karöltve kínáljuk a hazai gazdák számára.

Szakfolyóirat > 2023/10 > Szántóföld Kukorica gyommentesítés gyommentesség

Korai gyomkikapcsolás előnyei kalászosban

Jól ismert tény, hogy ha minél korábban gyommentesítjük a kukoricát, akkor az tonnákban mérhető termést ment meg. A kalászosokban kevés adattal rendelkezünk arra nézve, hogy a gyomirtás időzítése milyen jelentőséggel bír a termésre nézve. A lényegesen nagyobb tőszáma és a hosszabb tenyészideje miatt azt gondolhatnánk, hogy ennek nincs akkora jelentősége.