MENÜ

Címke: fa

Hírek 2015.12.09.

Iparifa ültetvények támogatása

A 2014-2020. közötti új EU pénzügyi ciklus egyik erdészeti szakmai újdonsága, hogy a rövidített vágásfordulójú, intenzív kezelésű NNY és akác iparifa ültetvények a támogatott körbe kerültek - számolt be az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI).

Partnereink hírei > X 2014.11.19.

Tekla kazánok a Pap-Agro Kft. kínálatában!

A gázkazán kiválasztása nem túl egyszerű folyamat. Rengeteg igényt kell magunkban megfogalmaznunk, megfelelő készüléket kell választanunk. Ne feledjük, nem érdemes elkapkodni. Kollégáink segítenek jó döntést hozni.

Hírek 2014.10.13.

Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon tavaly

Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben: az erdők területe 4535 hektárral 1 millió 938 ezer hektárra növekedett, ami 20,8 százalékos erdősültségnek felel meg. Tavaly nőtt az akác területaránya a fenyők területarányának terhére - derül ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a kormany.hu oldalon közzétett, az erdővagyon 2013-as adatait összefoglaló miniszteri tájékoztatójából.

Hírek 2014.09.08.

Magyarország erdőterülete folyamatosan nő

Száz év alatt Magyarország megduplázta erdőterületét, így mára az ország több mint egyötöde erdő, ami minden évben több ezer hektárral tovább bővül az új telepítéseknek köszönhetően – fogalmazott a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) jubileumi ünnepségét üdvözölve.

Szakfolyóirat > 2010/02 > Szántóföld ültetvény fa energetikai

Energetikai ültetvények létesítésére alkalmas fafajok

A fás szárú energiaültetvények létesítésének alapvetõen két környezeti és gazdasági feltétele van. A környezeti kívánalom az, hogy a termõhely hosszútávon alkalmatlan (kevésbé alkalmas) legyen hagyományos növények gazdaságos termesztésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azokon a területeken, amelyeken a takarmány- vagy élelmiszer célú növénytermesztéshez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor megfelelnek valamely fás vagy lágy szárú energianövény termesztéséhez, az alternatív hasznosítás valamely módja is szóba jöhet. A gazdasági feltétel az, hogy a termesztés körzetében legyen olyan felhasználó (fûtõmû, erõmû), amely a megtermelt biomasszát hosszútávon és biztonsággal átveszi a termelõktõl.  

Szakfolyóirat > 2009/05 > Kertészet Gomba Fertőzés fa

A diófák legfontosabb betegségei

A hazai dióültetvények elsõsorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelõ haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az elõírt minõségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerûen tudunk védekezni. A szakszerû védekezéshez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, amelyekhez segítséget kívánunk nyújtani.

Szakfolyóirat > 2009/02 > Szántóföld Energia fa fűtés

Zöldenergia és falu fûtõmû

  Az energiafelhasználás harmadát hõtermelésre és/vagy hûtésre fordítjuk. Ezen a téren is döntõ jelentõsége van az energiahatékonyságnak és a helyi tüzelõanyagok minél nagyobb arányú felhasználásának. Ezeket a követelményeket leginkább a korszerû, többhasznú zöldenergia fûtõmûvek elégítik; és nemcsak a városokban, de a falvakban is.

Szakfolyóirat > 2006/05 > Pr Syngenta ültetés fa

„Fát ültetni bizakodást jelent”

Ez volt a mottója a Syngenta megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplõ megemlékezésnek. A Syngenta a világ vezetõ agrárcége a világ több, mint 90 országában emlékezik az évfordulóról, annyi fát ültetve el az adott országban, ahány munkatársuk van.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés ültetvény talaj fa

Tavaszi gyümölcsfa telepítés és ültetvény létesítés alapkérdései

Az õszi és tavaszi gyümölcsültetvények létesítése sok kérdést von maga után. A régebbi szakirodalom általában õszi telepítést javasolt, különösen az almatermésûek esetében. A csonthéjasok közül az õszibarack és a kajszi telepítését gyakran tavaszi idõponttal ajánlották, melyet e fajok nagyobb hõigényével indokoltak. Manapság kijelenthetjük, hogy az ültetés idejének értelmezése alapvetõen megváltozott. Jórészt az öntözés lehetõségétõl és annak módjától függ. Ennek értelmében minden gyümölcsfaj telepíthetõ tavasszal abban az esetben, ha nem egyszeri, hanem folyamatos öntözést biztosítunk az újonnan létesített ültetvényben. Továbbá az õszi ültetés szintén indokolt lehet az egyes gyümölcstermõ növényeknél, ha a létesítendõ ültetvény folyamatos öntözése még nem megoldott, tehát csupán egyszeri alkalommal tudunk vizet biztosítani az eltelepített oltványok számára. Összefoglalva úgy fogalmazhatunk, hogy az õszi ültetés egyszeri öntözéssel (egyes esetekben öntözés nélkül is) eredményre vezet, míg tavaszi telepítés során, gyümölcsfajra való tekintet nélkül, mindenképpen gondoskodnunk kell a többszöri (folyamatos) öntözésrõl.

Szakfolyóirat > 2003/8 > Növénytermesztés termés Terméshozam Trágyázás

A trágyázás hatása az őszibarackfák terméshozamára

Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés Termesztés fa őszibarack

Intenzív őszibarack-termesztés

Bevezetés A 60-as és 70-es években az ültetvényeket 7-10 méteres sortávolsággal, valamint 4-6 méteres tõtávolsággal alakították ki. A 70-es évek végén, részben a nektarin fajták bevezetése által, sok termelõ ültetvényeit belterjesebbé próbálta tenni. Az alanyfajták változása kisebb hatást gyakorolt az intenzitás növelésére, mivel az úgynevezett erõsebb növekedésû alanyfajtákon is kialakíthatók kisebb méretû fák, ha a nemest megfelelõ metszésben részesítik. Külföldön a közismert katlan- és tányérkoronák után bevezetett orsó koronák arra is lehetõséget adtak, hogy részlegesen gépi metszést végezzenek.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés Gyümölcs fa talajtakarás

Gyümölcsösök talajtakarása

A talajtakarás célja A talajtakarás egyik legfontosabb célja a gyomosodás megakadályozása, késleltetése, ezen keresztül a talaj nedvességtartalmának megôrzése, az eredési százalék javítása. A takaratlan (ugaros talajmûvelés) talajon a gyomok gyorsan felszaporodnak, a kultúrnövényektôl nagy mennyiségû tápanyagot és vizet vonnak el, több kártevô és kórokozó gazdanövényei. Gyérítésük mechanikus (pl. kapálás, gyomlálás, perzselés), módon vagy gyomirtó vegyszerekkel történik.

Szakfolyóirat > 2001/3 > Növénytermesztés Tápanyag fa gyümölcsfa

Gyümölcsfák tápanyagkivonása

A gyümölcsfák tápanyag-utánpótlása, fenntartó trágyázása szempontjából egyik leglényegesebb információ a növény által kivont tápelemek mennyisége. Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcsfák sok tápanyagot vonnak ki a talajból.