December elejétől több mint 10 milliárd forint kifizetése kezdődik meg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, területalapú erdészeti támogatások keretében.
A 2014-2020. közötti új EU pénzügyi ciklus egyik erdészeti szakmai újdonsága, hogy a rövidített vágásfordulójú, intenzív kezelésű NNY és akác iparifa ültetvények a támogatott körbe kerültek - számolt be az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI).
A gázkazán kiválasztása nem túl egyszerű folyamat. Rengeteg igényt kell magunkban megfogalmaznunk, megfelelő készüléket kell választanunk. Ne feledjük, nem érdemes elkapkodni. Kollégáink segítenek jó döntést hozni.
Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben: az erdők területe 4535 hektárral 1 millió 938 ezer hektárra növekedett, ami 20,8 százalékos erdősültségnek felel meg. Tavaly nőtt az akác területaránya a fenyők területarányának terhére - derül ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a kormany.hu oldalon közzétett, az erdővagyon 2013-as adatait összefoglaló miniszteri tájékoztatójából.
Száz év alatt Magyarország megduplázta erdőterületét, így mára az ország több mint egyötöde erdő, ami minden évben több ezer hektárral tovább bővül az új telepítéseknek köszönhetően – fogalmazott a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) jubileumi ünnepségét üdvözölve.
A fás szárú energiaültetvények létesítésének alapvetõen két környezeti és gazdasági feltétele van. A környezeti kívánalom az, hogy a termõhely hosszútávon alkalmatlan (kevésbé alkalmas) legyen hagyományos növények gazdaságos termesztésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azokon a területeken, amelyeken a takarmány- vagy élelmiszer célú növénytermesztéshez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor megfelelnek valamely fás vagy lágy szárú energianövény termesztéséhez, az alternatív hasznosítás valamely módja is szóba jöhet. A gazdasági feltétel az, hogy a termesztés körzetében legyen olyan felhasználó (fûtõmû, erõmû), amely a megtermelt biomasszát hosszútávon és biztonsággal átveszi a termelõktõl.
A magyarországi körtetermesztést, körtenemesítést, s a téma körül felmerülõ nemesítéssel kapcsolatos kérdéseket legjobban egy nagyüzemi szinten mûködõ gazdaság munkájának és célkitûzéseinek bemutatásával lehet összegezni.
A hazai dióültetvények elsõsorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelõ haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az elõírt minõségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerûen tudunk védekezni. A szakszerû védekezéshez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, amelyekhez segítséget kívánunk nyújtani.
Az energiafelhasználás harmadát hõtermelésre és/vagy hûtésre fordítjuk. Ezen a téren is döntõ jelentõsége van az energiahatékonyságnak és a helyi tüzelõanyagok minél nagyobb arányú felhasználásának. Ezeket a követelményeket leginkább a korszerû, többhasznú zöldenergia fûtõmûvek elégítik; és nemcsak a városokban, de a falvakban is.
Gyümölcsültetvényekben az eredményes védekezéshez megfelelõ permetezõgépet kell alkalmazni, és a gépet az adottságoknak megfelelõen helyesen kell üzemeltetni.
A 10 legfontosabb ásványi elem (N, P, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Mo, B) hiányának gyakorisága és elõfordulási lehetõsége a termesztési körülményektõl függõen eléggé eltérõ.
Tavaly a tavaszi fagykárokat követõen sokakban felmerült a kérdés: érdemes-e, kell-e folytatni az ültetvényekben a növényvédelmi munkálatokat?
A gyümölcsfák tápanyagigényét trágyázási kísérletekkel (lehetõleg több talajtípuson), a talaj és a növény tápanyagtartalmának rendszeres, több éves (4–10) ellenõrzésével lehet megítélni.
Ez volt a mottója a Syngenta megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplõ megemlékezésnek. A Syngenta a világ vezetõ agrárcége a világ több, mint 90 országában emlékezik az évfordulóról, annyi fát ültetve el az adott országban, ahány munkatársuk van.
A gyümölcsfák és a szõlõ földfeletti részeinek betegségeit könnyû észrevenni, és a mechanikai és kémiai védekezés módszerei is jól ismertek. A gyökereket ugyanúgy megtámadhatják a kórokozók, de a megbetegedés sokáig rejtve marad.
Az Andreas STIHL Kereskedelmi Kft. versenykiírása alapján immár harmadik alkalommal került sor az Országos Fakitermelô Verseny megrendezésére.
Az õszi és tavaszi gyümölcsültetvények létesítése sok kérdést von maga után. A régebbi szakirodalom általában õszi telepítést javasolt, különösen az almatermésûek esetében. A csonthéjasok közül az õszibarack és a kajszi telepítését gyakran tavaszi idõponttal ajánlották, melyet e fajok nagyobb hõigényével indokoltak. Manapság kijelenthetjük, hogy az ültetés idejének értelmezése alapvetõen megváltozott. Jórészt az öntözés lehetõségétõl és annak módjától függ. Ennek értelmében minden gyümölcsfaj telepíthetõ tavasszal abban az esetben, ha nem egyszeri, hanem folyamatos öntözést biztosítunk az újonnan létesített ültetvényben. Továbbá az õszi ültetés szintén indokolt lehet az egyes gyümölcstermõ növényeknél, ha a létesítendõ ültetvény folyamatos öntözése még nem megoldott, tehát csupán egyszeri alkalommal tudunk vizet biztosítani az eltelepített oltványok számára. Összefoglalva úgy fogalmazhatunk, hogy az õszi ültetés egyszeri öntözéssel (egyes esetekben öntözés nélkül is) eredményre vezet, míg tavaszi telepítés során, gyümölcsfajra való tekintet nélkül, mindenképpen gondoskodnunk kell a többszöri (folyamatos) öntözésrõl.
Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.
Bevezetés A 60-as és 70-es években az ültetvényeket 7-10 méteres sortávolsággal, valamint 4-6 méteres tõtávolsággal alakították ki. A 70-es évek végén, részben a nektarin fajták bevezetése által, sok termelõ ültetvényeit belterjesebbé próbálta tenni. Az alanyfajták változása kisebb hatást gyakorolt az intenzitás növelésére, mivel az úgynevezett erõsebb növekedésû alanyfajtákon is kialakíthatók kisebb méretû fák, ha a nemest megfelelõ metszésben részesítik. Külföldön a közismert katlan- és tányérkoronák után bevezetett orsó koronák arra is lehetõséget adtak, hogy részlegesen gépi metszést végezzenek.
A talajtakarás célja A talajtakarás egyik legfontosabb célja a gyomosodás megakadályozása, késleltetése, ezen keresztül a talaj nedvességtartalmának megôrzése, az eredési százalék javítása. A takaratlan (ugaros talajmûvelés) talajon a gyomok gyorsan felszaporodnak, a kultúrnövényektôl nagy mennyiségû tápanyagot és vizet vonnak el, több kártevô és kórokozó gazdanövényei. Gyérítésük mechanikus (pl. kapálás, gyomlálás, perzselés), módon vagy gyomirtó vegyszerekkel történik.
A gyümölcsfák tápanyag-utánpótlása, fenntartó trágyázása szempontjából egyik leglényegesebb információ a növény által kivont tápelemek mennyisége. Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcsfák sok tápanyagot vonnak ki a talajból.
Előtérben a hazai mezőgépgyártók innovációja
