A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a globális tényezőket is figyelembe véve – széles kitekintésben és részletesen is értékelte az agrárium helyzetét, fejlődési lehetőségeit.
2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni, miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítőképességét?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara május 20-án tartotta a kamarai választásokat, amelyen kimagaslóan sokan, az előzetes, nem hivatalos adatok szerint mintegy 79 ezren adták le voksukat.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködési megállapodást kötött a COOP üzletlánccal, a hazai élelmiszergazdaság tevékenységének támogatása érdekében.
A külpiacra lépés iránt érdeklődő agrárvállalkozások felkutatása és felkészítése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség együttműködési megállapodást írt alá.
A Digitális Jólét Program (DJP) keretében az Agrárminisztérium (AM), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az érintett élelmiszeripari szakszervezetek és a Szent István Egyetem (SZIE) közreműködésével jövő februárra készülhet el Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája (DÉS) – közölte a szaktárca lapunkkal.
A belföldi kereslet ösztönzésével lendítené fel a hazai élelmiszeripart az agrártárca, a futó uniós fejlesztési programok mellett javítanák az ágazati szereplők informáltságát, és a Nébih ellenőrzési hatékonyságát. Jön a nemzeti élelmiszervédjegy rendszer is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elkészítette a magyar agrár- és élelmiszergazdaság hosszú távú fejlesztését célzó programjavaslatát, amely a strukturális alapoktól tekinti át a szektorokat, feltérképezi a fejlődést akadályozó tényezőket, és azokra konkrét megoldási javaslatokat kínál – közölte a NAK csütörtökön az MTI-vel.
A magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban az elmúlt években kedvező folyamatok indultak, az ágazat folyamatosan erősödik, ami a külpiaci eredményekben is tükröződik. Az agrárexport 2016-ban 8037 millió euró volt, 38 százalékkal több, mint 2010-ben – fogalmazott interpellációra adott válaszában a földművelésügyi miniszter a parlamentben – írja az agrártárca.
Japán az unión kívül a magyar élelmiszerexport legfőbb célországa, ezért is lett az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) díszvendége – jelentette be a földművelésügyi miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón – közölte az MTI.
Ragyogó napsütés, fantasztikus helyszín, közel 300 résztvevő. Minden adott volt a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. országos partnertalálkozója, a Szakma Napjának színvonalas lebonyolításához. A domonyvölgyi Lázár Lovaspark szeptember 11-én igazán illusztris környezetet biztosított a vadnyugati hangulatba „öltöztetett” rendezvénynek. A vendégek a regisztráció után már cowboy kalapban léphettek be a helyszínre, ahol finom reggelivel várta őket a western-ruhába öltözött házigazdák.
A beruházások, fejlesztések kérdése állandó slágertéma az agrárvállalkozások körében. Ezt erősítik a különböző fejlesztési programok, a technológiai újdonságok, és a hatékonyság egyre nagyobb jelentősége. Mindezen szempontok természetesen az ágazatban tevékeny pénzintézetek számára is fontosak. A pénzügyi szektor szerepéről és felelősségéről Császi Róberttel, a hazai agrárfinanszírozásban meghatározó szerepet vállaló Budapest Bank vállalati értékesítési vezetőjével beszélgettünk.
Az előzetes adatok szerint kis mértékben nőtt a magyar élelmiszeripar teljesítménye 2017-ben, de a jövedelmezőség valószínűleg gyengébb volt az ágazatban, mint az előző évben. Az ágazat teljesítményét azonban összevontan értékelni rendkívül nehéz, mivel igen széles az a tevékenységi kör, amit a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat magában foglal.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszerágazat fejlődésének kulcsa a digitalizáció, ami úgy tűnik, jó hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generáció számára is – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója október elején az IT Szüret 2018. elnevezésű agrárinformatikai konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Változott az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatója
