Címke: egészségügy

Hírek > Gazdaság 2020.02.03.

A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan

Ahogy arról az elmúlt napok híradásaiból mindenki tájékozódhatott, a világban jelenleg egy új koronavírus (2019-nCoV) okoz járványt. Nagyon sok hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hír jelent meg, így a lehetőségekhez képest szeretnénk szakmai, tárgyilagos tájékoztatást adni a kialakult helyzetről. A cikk megírására a Szentágothai János Kutatóközpont (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar) Virológiai Kutatócsoportjának kiváló szakembereit, dr. Kemenesi Gábort és prof. dr. Jakab Ferencet kérte fel az mta.hu.

Hírek > Gazdaság 2019.11.07.

BEISKOLÁZÁS 2019: Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola

Nézd meg a ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola szakmakínálatát a 2020/2021-es tanévre. Nyílt napok: egészségügyi tagozat: 2019. december 3. 9.00; mezőgazdasági tagozat: 2019. december 4. 9.00; környezetvédő tagozat: 2019. december 5. 9.00. 

Szakfolyóirat > 2013/10 > Állategészségügy Fertőtlenítés kórokozók egészségügy

A megfelelő sebkezelő készítmények kiválasztásának szempontjai

A gazdasági haszonállataink környezetében, az istállókban, a technológiai berendezések és eszközök felületein, a levegőben, a gondozók ruházatán, de még a bőrfelszínen is kórokozók milliárdjai tanyáznak. Általában ezek ellen elegendő védelmet biztosít a szervezet immunrendszere, amelynek egyik fontos védővonala a bőr. A bőr egyfelől fizikai akadályt képez, másfelől savas védőköpenye által vegyi védelmet is biztosít. Amennyiben felszínén „valamilyen okból” kifolyólag folytonossági hiány, vagyis sérülés keletkezik, a kórokozók szabad utat találhatnak a szervezet belseje felé. Ráadásul az elhalt szövettörmelékek, sérült szövetszélek meleg, nedves közege ideális táptalajt is jelentenek a kórokozók számára. A sérülések ellátásánál ezért rendkívül fontos, hogy ezeknek a mikrobáknak a bejutását, megtelepedését, vagyis a seb elfertőződését és annak következményeit lehetőség szerint a lehető leggyorsabban megakadályozzuk. Minél hamarabb kezeljük tehát a sérülést, annál kisebb a fertőzés kockázata. 

Szakfolyóirat > 2004/12 > Állategészségügy állat egészségügy húsmarha

A húsmarhatartással kapcsolatos állat-egészségügyi kérdések – az évszakok függvényében

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Állategészségügy Tehén Tehenészet egészségügy

A tehenészetekben leggyakrabban elkövetett - tõgyegészségüggyel összefüggõ - hibák

Leggyakoribb hibák a fejési technológiában:

Szakfolyóirat > 2003/5 > Állategészségügy Kacsa egészségügy Technológia

Kacsaállományok állategészségügyi technológiája

Kisüzemekben a vízi baromfi - ezen belül a kacsa is - széles körben elterjedt. Az állatok udvaronkénti kis létszáma külön tartási technológiai koncepció kialakítását nem igényelte, egy településen belül az általános járványvédelmi intézkedések betartása érvényesült. Az 1900-as évek középétõl a nagyüzemi vízibaromfi tartás az állattenyésztési és gazdasági irányelvek szerint fejlõdésnek indult. Az akkori piaci igénynek megfelelõen pecsenyekacsa törzstelepek, késõbb májkacsa végtermék „elõállítására” szakosodott törzstelepek létesültek. Az irányváltás megkövetelte a tervszerû állategészségügyi technológiák kidolgozását, a nagy genetikai értékû állományok megvédése érdekében.