A számlaforgalom valós idejű ellenőrzése nem idegen a magyar vállalkozásoknak, de nem is ez lesz a legnagyobb kihívás az uniós jogszabálycsomagban, melynek bevezetésére a következő években kerül sor.
2023. február 28-án az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet negyedik alkalommal rendezte meg az Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferenciát.
Nem mulasztható el a precíziós technológiák alkalmazása, az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció integrálása a zöldség-, gyümölcstermesztésben – mondta Nagy István agrárminiszter.
A válság háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásait enyhítő kormányzati intézkedések 56 milliárd forint kiadást jelentettek a K&H Bank és Biztosító számára.
A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület idén is díjakat ad át az agrárgazdasági digitalizáció terjesztésének elismeréseképp – közölte a társaság az MTI-vel szerdán.
Teljesen új programelemekkel bővült a PREGA. A rendezvény fővédnöke Nagy István agrárminiszter.
A 41. AGROmashEXPO és AgrárgépShow Prémium oklevélben részesített terméke Hazai Termékfejlesztési díj – Digitalizáció kategóriában.
Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján.
Sok előnnyel jár a drónok mezőgazdasági felhasználása, ezért egyre többen készíttetnek vegetációs index térképeket vagy mérik fel velük a földeket – mondta Dr. Busznyák János, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense a Digitális Agrárakadémia (DAA) bemutatógazdasági programsorozatának legújabb állomásán, a Zala megyei Reziben.
Egy cégvezetésnek látnia kell, hogy a digitalizációt nem lehet elkerülni. És amit nem lehet elkerülni, annak az élére kell állni – jelentette ki Farkas J. Tamás, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója.
Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.
A termelők többsége minimum egyszer feltette magának már azt a kérdést: Képes lennék-e a precíziós technológiát megvalósítani a saját gazdaságomban? Több tényező is gátat szabhat az elindulásban, több minden adhat okot halogatásra, vagy okozhatja a teljes elhatárolódást, akadályozva a technológia mielőbbi széles körben való elterjedését. Megkérdeztük a precíziós technológia hazai úttörőitől: Melyek a precíziós technológia hazai elterjedésének legfőbb gátjai? Melyek azok a kritikus pontok, amelyeken megfelelő szemlélettel át lehet lépni, s melyek azok, amelyek nem teszik lehetővé az elmozdulást a precíziós technológia irányába?
A jövő mezőgazdaságát az igények és lehetőségek összhangja jellemzi. A gazdálkodók jobb árakat, a társadalom tápanyaggazdag, ízletes élelmiszereket, a politikusok jobb élelmiszerbiztonságot, de ugyanakkor mindenki fenntartható környezetet szeretne.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszerágazat fejlődésének kulcsa a digitalizáció, ami úgy tűnik, jó hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generáció számára is – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója október elején az IT Szüret 2018. elnevezésű agrárinformatikai konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
A mezőgazdaság fejlesztése során egyre jelentősebb mértékben kerülnek előtérbe a fenntarthatóságot biztosító eljárások és technikák. Novemberben két esemény is felhívta a figyelmet ennek keretében a digitális technológiák jelentette kihívásokra és fejlődési lehetőségekre. Ezt a nemrég elkészült Digitális Agrár Stratégia is erősíti.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot, mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.
A hosszútávon fenntartható korszerű és versenyképes mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése az általános digitalizáció. Az intelligens gépek átalakítják a termelési folyamatot és megváltoztatják gépesítésről alkotott eddigi képet, újra kell értelmeznünk az ember-gép kapcsolatát. Nem mellékesen felvetik a szakember utánpótlás kérdését is, hiszen az „okos technológia” felkészült és minőségileg új kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. Ikerinterjúnk e havi számában a témákat érintően Dr. Szabó István egyetemi tanár és Horváth János az AGCO Corporation menedzsere válaszol kérdéseinkre.
Év elején került megrendezésre a KITE Zrt. által szervezett Precíziós gazdálkodási konferencia, amely negyedik alkalommal fogadta a gazdálkodókat. A rendezvénnyel párhuzamosan tartotta a vállalat hagyományos továbbképzését is a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.
Az elmúlt évtizedben felgyorsult az állattartó telepek technológiai színvonalának fejlődése, mely elsősorban az épületek és tartástechnológia korszerűsödését jelentette és magával hozta az egyes technológiai elemekhez kapcsolódó szoftverek alkalmazását. Nyomon követhetővé váltak a környezeti paraméterek változásai, állatfajtól függően különböző módszerekkel mérhető a napi takarmányfelvétel, a testtömeg-gyarapodás és akár az állategészségügyi státusz változása is.
Az előző két riportunk főszereplőjét és e sorok íróját is tanította az óvári szakmérnök képzésen Vona Viktória, a Csernozjom Kft. ügyvezetője. Vikit a Hollandiában eltöltött 9 év alatt szerzett precíziós gazdálkodási szakmai tapasztalatairól és az agrárszakma jövőjéről kérdeztük.
Az agrártudományokat és a mezőgazdasági gyakorlatokat egyaránt segíti, ha olyan fejlesztést vezetnek be, amivel hatékonyabban lehet adatokat szerezni a gazdálkodás egyik legfontosabb szereplőjéről, a talajról.
A digitális adatbázisok kezelésére és a szenzorok használatára helyezi a hangsúlyt a T-Systems Magyarország Zrt. Az ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket a cég két szakembere foglalta össze nekünk.
A precíziós technológia és az elterjedését segítő pályázati lehetőségek kapcsán a Takarékbank agrárelemzői megvizsgálták, hogy a dráguló géppark és a kapcsolódó adatalapú, precíziós szolgáltatások hogyan tudják biztosítani hosszabb távon is a versenyképes és fenntartható termelést.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú, gyakorlati termelést elősegítő megközelítését bemutató cikksorozatunk kilencedik részében a napraforgó és a kukorica betakarításáról, valamint a hozammérés helyes alkalmazásának tapasztalatairól kérdeztünk meg egy nyugaton és egy keleten található gazdaság vezetőjét.
Innováció. A holnap gazdálkodása már itt van.
2021 februárjától havi rendszerességgel indít új cikksorozatot az Agro Napló. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlatban előforduló kihívásokra, változásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Havi rendszerességgel indított új cikksorozatot az AGRO NAPLÓ. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlatban előforduló kihívásokra, változásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Az adatalapú gazdálkodásról sok szereplő, például gépkereskedő, szoftverszolgáltató kommunikál, de átütő, országos szintű eredményekről nem beszélhetünk még. Az adatalapú döntéshozatal irányába a profitcentrum-szemlélet megerősítése, az eredmény növelése miatt érdemes elmozdulni, különben nem éri meg fáradni vele.
Havonta jelentkező cikksorozatunk ötödik részében a távérzékelés és a monitoring fontosságát emeltük ki a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából. A drónok és a műholdak által készített felvételek felhasználási lehetőségeiről érdeklődtünk a témában járatos agrárszakemberektől. Az anyagok elkészítésekor elsősorban a szántóföldi kihívásokra és megoldásokra összpontosítottunk, arra törekedve, hogy új ismereteket és összefüggéseket mutathassunk be az olvasóknak.
Havi cikksorozatunk hatodik részében a műholdas távérzékelés és a térinformatika gyakorlati fontosságát mutatjuk be. A világűrből készített felvételek olyan adatokat és információkat adnak a termelőknek, amivel komoly előnyt szerezhetnek a gazdálkodás során.
A precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk hetedik részében a betakarításkor végzett adatgyűjtésről, valamint a pontos hozammérés fontosságáról beszélgettünk a témában jártas szakemberekkel.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk nyolcadik részében a vízgazdálkodás, a talajelőkészítés, valamint a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jelentőségéről beszélgettünk a témában tapasztalt szakemberekkel.
Az idei évi termékversenyre jelentkezők a Hazai és Nemzetközi díjra nevezhettek, Digitalizáció, Gépesítés, Input/Szolgáltatás kategóriákban. A szakmai zsűri a kétfordulós bírálat után meghozta döntését, amelynek eredményeit ismertetjük.
Új Campus, új oktatási rendszer és új, Precíziós gazdálkodási tanszék létesül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői központjában. A részletekről Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektorral beszélgettünk.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának második részében arról írunk, hogyan törekedtek a menedzsmentzóna lehatárolás hibáinak kijavítására a Balatonhoz közeli földeken.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának negyedik, májusi részében az adatalapú döntéshozatalról, a helyspecifikus megoldások bevezetésének első évéről, a kapcsolatok és a szakképzés fontosságáról beszéltünk Narancsík János precíziós mezőgazdasági szakmérnökkel.
A RISKA rendszer fejlesztése során minden, a telepirányitás szempontjából fontos funkcióval foglalkozó rendszer fejlesztését tűztük ki, ezen belül a következő szakmai tevékenységekkel foglalkozunk:
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának hatodik, júliusi részében a térinformatikai tudás mélyebb rétegeinek gyakorlati alkalmazását részletezzük. A Szákszend melletti Kurcsi 12-es táblán mutatjuk be a bevált helyspecifikus gazdálkodási technológiákat.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának nyolcadik, szeptemberi részében az adatalapú állattenyésztés technológiáját néztük meg részletesebben egy különleges, robotizált tejtermelő gazdaság működésénél, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának kilencedik, októberi részében az adatalapú okszerű kukoricatermelés gyakorlatát néztük meg részletesebben Pest megyében.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizedik, novemberi részében a talajjavításra összpontosító termelés az okszerű öntözés technológiáját néztük meg részletesebben egy jól működő családi gazdaságban, Hajdú-Bihar megyében.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizenegyedik, decemberi részében Debrecenbe látogatunk, hogy bemutassuk a Debreceni Egyetem Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzését, valamint beszámoljunk az ottani, a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról. Természetesen a drónokról és a kísérletekről is beszélgettünk a három szakemberrel.
A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a szarvasmarhatelepeken a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. GPS-vevővel, szenzorokkal vezérelve), amelyek kötött pályán haladva, előre programozott gyakorisággal egyenletesen osztják ki az általuk elkészített homogén keveréket (teljes takarmánykeverék – TMR, vagy részleges takarmánykeverék – PMR) a tehenek elé.
Az „Ezért kincs az agráradat” sorozatunk mentora Dr. habil. Milics Gábor. A szakember a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője. A 24. részben az adatalapú technológia kiemelten fontos részét adó térinformatikai, távérzékelési és agrárdigitalizációs gyakorlatokról beszélgettünk vele bővebben.
A MATE a világ legjobb 12 százalékába került az agrártudományi rangsorban
