2019 novemberében indul a NAK TechLab inkubációs programja. A 3 hónapos programban résztvevő startupok üzleti képzésekkel, intenzív workshopokkal, valamint agráripari, üzletfejlesztési és nagyvállalati mentorokkal dolgozva tökéletesíthetik digitális fejlesztésüket.
Az agrár-felsőoktatási intézményeknek nagy a felelőssége, hogy azokat a fiatalokat, akik most tanulnak náluk felkészítsék arra, hogy a most átalakulóban lévő magyar mezőgazdaságban végezni tudják munkájukat. Ezért nemcsak a technológiai és szakmai tudást kell átadni számukra, hanem az ágazat digitális átalakulásába is be kell vonni őket, felkészítve a hallgatókat az e területen várható újdonságok alkalmazására – jelezte az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára október közepén egy szakmai tanácskozáson Budapesten.
A felsőoktatásiban tanuló, az agrárium iránt érdeklődő fiatalokat a technológiai és az agrárszakmai tudással egyaránt fontos felvértezni – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Budapesten, egy a digitális átalakulással foglalkozó szakmai tanácskozáson.
Az agrárdigitalizáció a következő évtized legnagyobb lehetőségét és kihívását jelentheti az agrárágazatnak, amely a termelés hatékonyságát, a jövedelmezőségét és a versenyképességét is képes lesz emelni, a környezetterhelést és termelési kockázatokat pedig várhatóan csökkenteni fogja majd – állítják a K&H Bank szakértői.
Az agráriumban forradalmi változások zajlanak, rendkívül gyors ütemben terjednek a digitális technológiák és az innovatív megoldások, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fontos feladatának tekinti, hogy ennek a fejlődésnek az élére álljon, és gyorsítsa az új hazai megoldások fejlesztését, elterjedését, a hatékonyabb gazdálkodás elősegítését – szögezte le a NAK elnöke október elején egy, a témáról tartott szakmai tanácskozáson.
Az agrárium modernizációja és digitalizációja, valamint a generációváltás áll a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) középpontjában, amelyet szeptember 26. és 29. között rendeznek meg – mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Már lehet jelentkezni az Agrovirtus egyetemistáknak szóló digitális agrártechnológia versenyre, mely idén egy kétnapos agrár-vezetőképző akadémiával kiegészülve segíti a hallgatók készségfejlesztését.
Az Agrárminisztérium 47 agrár-szakképző intézményt tart fenn az ország 62 pontján, ezekben idén több mint 7300 elsőéves tanuló kezdte meg középiskolai tanulmányait, 284-gyel többen, mint a megelőző évben – közölte a szaktárca.
Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrárstratégiájának (DAS) kidolgozása, az ebben foglalt intézkedések elősegítik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a stratégiát ismertetve kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Az adatok összegyűjtésének és elemzésének csak akkor van értelme, ha az ügyfelek profitálhatnak belőle. Emiatt a FENDT a gépadatok feldolgozását, valamint az ebből adódó szerviz szolgáltatásokat a gépüzemeltető javára összevonja.
Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.
A termelők többsége minimum egyszer feltette magának már azt a kérdést: Képes lennék-e a precíziós technológiát megvalósítani a saját gazdaságomban? Több tényező is gátat szabhat az elindulásban, több minden adhat okot halogatásra, vagy okozhatja a teljes elhatárolódást, akadályozva a technológia mielőbbi széles körben való elterjedését. Megkérdeztük a precíziós technológia hazai úttörőitől: Melyek a precíziós technológia hazai elterjedésének legfőbb gátjai? Melyek azok a kritikus pontok, amelyeken megfelelő szemlélettel át lehet lépni, s melyek azok, amelyek nem teszik lehetővé az elmozdulást a precíziós technológia irányába?
A jövő mezőgazdaságát az igények és lehetőségek összhangja jellemzi. A gazdálkodók jobb árakat, a társadalom tápanyaggazdag, ízletes élelmiszereket, a politikusok jobb élelmiszerbiztonságot, de ugyanakkor mindenki fenntartható környezetet szeretne.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszerágazat fejlődésének kulcsa a digitalizáció, ami úgy tűnik, jó hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generáció számára is – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója október elején az IT Szüret 2018. elnevezésű agrárinformatikai konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
A mezőgazdaság fejlesztése során egyre jelentősebb mértékben kerülnek előtérbe a fenntarthatóságot biztosító eljárások és technikák. Novemberben két esemény is felhívta a figyelmet ennek keretében a digitális technológiák jelentette kihívásokra és fejlődési lehetőségekre. Ezt a nemrég elkészült Digitális Agrár Stratégia is erősíti.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Program indul a mezőőri tevékenység hatékonyságának növelésére
