Tisztelt gazdálkodó / szaktanácsadó! Megjelent Magyarországon az első digitális térkép alapú WEB gazdálkodási napló szaktanácsadóknak.
A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) által végzett átfogó teszt során a CLAAS traktorok CEMOS rendszere egyértelműen bizonyította kiváló képességét a hatékonyság növelésére. A talajmunkák során akár 21 százalékos optimalizálási lehetőséget állapítottak meg.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is csatalakozott a Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz a hazai digitális agrárium egyre szélesebb körű alkalmazása érdekében – közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság honlapján.
Komoly kiesést okozott a koronavírus-járvány a magyar mezőgazdaságban, ugyanakkor rámutatott a hazai agrárium ütésállóságára és a hazai termékek fontosságára; nőtt a helyi piacok forgalma, teret nyert az online kereskedelem, valamint a járvány ellenére megmaradt a beruházási kedv is - mondta az agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) intézkedési terve, agy újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja Magyarország Digitális Agrár Stratégiája intézkedési tervének elfogadásával, ami a hazai agrárgazdaság eddigi legnagyobb digitális fejlesztési programját indítja el – jelentette be az agrárminiszter.
A mezőgazdaság digitalizációja igazi kihívást jelent a szakpolitikának. Részben azért, mert – más területektől eltérően – rohanunk azután, ami a földeken már zajlik. Gondoljunk csak a drónok, vagy az adathasználat szabályozásának kérdésére – fogalmazott Juhász Anikó a német Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium és az Európai Agrár Kutatási Kezdeményezés online tanácskozásán.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az élelmiszeripari tagok körében online kérdőíves felmérést végez a Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DÉS) minél hatékonyabb kialakítása érdekében – közölte honlapján a köztestület.
A Digitális Jólét Program (DJP) keretében az Agrárminisztérium (AM), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az érintett élelmiszeripari szakszervezetek és a Szent István Egyetem (SZIE) közreműködésével jövő februárra készülhet el Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája (DÉS) – közölte a szaktárca lapunkkal.
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára magas szintű Európai Uniós szakpolitikai kerekasztal beszélgetésen mutatta be Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját november második felében, az egyeztetés 21 ország, valamint az EU Bizottság aktív részvételével zajlott – tudatta lapunkkal a szaktárca.
Alig egy hónappal a használatba vétel után hatszázalékos termésnövekedést értek el a teljesen automatizált, robotizált technológiával működő mezőhegyesi tehenészetben, amit 2,6 milliárd forintos beruházással valósítottak meg hazai forrásból – hangzott el október végén a helyszínen szervezett sajtóbejáráson.
Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.
A termelők többsége minimum egyszer feltette magának már azt a kérdést: Képes lennék-e a precíziós technológiát megvalósítani a saját gazdaságomban? Több tényező is gátat szabhat az elindulásban, több minden adhat okot halogatásra, vagy okozhatja a teljes elhatárolódást, akadályozva a technológia mielőbbi széles körben való elterjedését. Megkérdeztük a precíziós technológia hazai úttörőitől: Melyek a precíziós technológia hazai elterjedésének legfőbb gátjai? Melyek azok a kritikus pontok, amelyeken megfelelő szemlélettel át lehet lépni, s melyek azok, amelyek nem teszik lehetővé az elmozdulást a precíziós technológia irányába?
A jövő mezőgazdaságát az igények és lehetőségek összhangja jellemzi. A gazdálkodók jobb árakat, a társadalom tápanyaggazdag, ízletes élelmiszereket, a politikusok jobb élelmiszerbiztonságot, de ugyanakkor mindenki fenntartható környezetet szeretne.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszerágazat fejlődésének kulcsa a digitalizáció, ami úgy tűnik, jó hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generáció számára is – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója október elején az IT Szüret 2018. elnevezésű agrárinformatikai konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
A mezőgazdaság fejlesztése során egyre jelentősebb mértékben kerülnek előtérbe a fenntarthatóságot biztosító eljárások és technikák. Novemberben két esemény is felhívta a figyelmet ennek keretében a digitális technológiák jelentette kihívásokra és fejlődési lehetőségekre. Ezt a nemrég elkészült Digitális Agrár Stratégia is erősíti.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot, mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.
A hosszútávon fenntartható korszerű és versenyképes mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése az általános digitalizáció. Az intelligens gépek átalakítják a termelési folyamatot és megváltoztatják gépesítésről alkotott eddigi képet, újra kell értelmeznünk az ember-gép kapcsolatát. Nem mellékesen felvetik a szakember utánpótlás kérdését is, hiszen az „okos technológia” felkészült és minőségileg új kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. Ikerinterjúnk e havi számában a témákat érintően Dr. Szabó István egyetemi tanár és Horváth János az AGCO Corporation menedzsere válaszol kérdéseinkre.
Év elején került megrendezésre a KITE Zrt. által szervezett Precíziós gazdálkodási konferencia, amely negyedik alkalommal fogadta a gazdálkodókat. A rendezvénnyel párhuzamosan tartotta a vállalat hagyományos továbbképzését is a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.
Az elmúlt évtizedben felgyorsult az állattartó telepek technológiai színvonalának fejlődése, mely elsősorban az épületek és tartástechnológia korszerűsödését jelentette és magával hozta az egyes technológiai elemekhez kapcsolódó szoftverek alkalmazását. Nyomon követhetővé váltak a környezeti paraméterek változásai, állatfajtól függően különböző módszerekkel mérhető a napi takarmányfelvétel, a testtömeg-gyarapodás és akár az állategészségügyi státusz változása is.
Az előző két riportunk főszereplőjét és e sorok íróját is tanította az óvári szakmérnök képzésen Vona Viktória, a Csernozjom Kft. ügyvezetője. Vikit a Hollandiában eltöltött 9 év alatt szerzett precíziós gazdálkodási szakmai tapasztalatairól és az agrárszakma jövőjéről kérdeztük.
Az agrártudományokat és a mezőgazdasági gyakorlatokat egyaránt segíti, ha olyan fejlesztést vezetnek be, amivel hatékonyabban lehet adatokat szerezni a gazdálkodás egyik legfontosabb szereplőjéről, a talajról.
A digitális adatbázisok kezelésére és a szenzorok használatára helyezi a hangsúlyt a T-Systems Magyarország Zrt. Az ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket a cég két szakembere foglalta össze nekünk.
Innováció. A holnap gazdálkodása már itt van.
2021 februárjától havi rendszerességgel indít új cikksorozatot az Agro Napló. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlatban előforduló kihívásokra, változásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Újabb vágóhíd bukott meg a Nébih ellenőrzésén
