Száz éve kezdődött el a Csongrád-Csanád megyei Szentesen az iparszerű baromfi-feldolgozás. Az üzem 1922-ben nyílt meg, és a két világháború között Európa-szerte jelentős vállalkozássá vált.
Kigyulladt egy csirketartásra használt melléképület Rábapatyon, a Rákóczi utcában, egy családi ház udvarán.
Az itthon előállított hús 50 százalékát csirkéből, pulykából, kacsából, libából állítják elő – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára július közepén Budapesten a csirke-, pulyka-, kacsa- és libahús fogyasztását ösztönző, az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agrárminisztérium (AM) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) együttműködésével létrehozott promóciós kampány beharangozó sajtótájékoztatóján.
A libák, kacsák és csirkék, tenyésztésével és feldolgozásával foglalkozó Tranzit csoport 20 milliárd forintos beruházási programba kezdett, a fejlesztés szerves folytatása a közelmúltban befejezett 15 milliárdos projektnek – közölte a debreceni központú cégcsoport vezérigazgatója
A növekvő készletek, a Brexit bizonytalanságai és az afrikai sertéspestis miatti piaci hatások azt jelzik, hogy nehéz év vár a baromfiágazat szereplőire - írta a Világgazdaság.
Magyarország exportja az első fél évben jelentősen növekedett, a behozatal nem változott számottevően, a pulykaimport mértéke viszont meredeken ível felfelé.
Tíz százalék alatti átadási ár emelést szeretnének elérni a baromfiiparban a növekvő takarmány- és munkaerő-költség miatt.
A madárinfluenza előtti utolsó békeévhez képest is jelentős bővülést várnak a baromfipiacon a szakmabeliek – írta a Világgazdaság csütörtökön. A termelésnövekedés már most látszik.
Két új vágóhíddal is bővül a közeljövőben a hazai baromfifeldolgozás kapacitása – írta szombaton a Magyar Hírlap. Hazánk jelentős tételben exportál szárnyasokat, a bővítés nem csupán a kivitelre lesz jótékony hatással, hanem több száz munkahelyet is teremt.
Leszámolt a madárinfluenzával a hazai baromfipiac, a termelés hosszú idő után októberben ismét visszaállt eredeti szintjére. A járvány ugyanakkor nem tűnt el nyomtalanul: bár az év végén erősödő forgalomra számítanak a piaci szereplők, az ágazat idei teljesítménye így is alulmúlja majd a tavalyi értékeket – írja a Magyar Idők keddi számában.
A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig
Oroszlány határában, Komárom megye azon vidékén, ahol Likerecz Róberték gazdálkodnak, igen gyengék a talajadottságok. Ugyancsak tudatosan kell tehát összehangolniuk a mezőgazdasági feladatokat, a több lábon állás mellett így kiemelt szerep jut a megfelelő géppark kialakításának is, hogy a lehető legjobb eredményeket hozza a befektetett munkájuk.
A modern brojlertartásban az jelenti a legnagyobb nyomást, hogy a lehetõ legalacsonyabb költségen állítsuk elõ a csirkehúst.
Azt gondolná az átlagember, hogy az intenzív baromfitartás elterjedésével a madaraknak a különféle kórokozókkal, parazitákkal való találkozásra alig van esélyük, így ezzel a káros tényezõvel nem nagyon kell számolni. A gyakorlati élet ezt az elképzelést gyakran megcáfolja részben úgy, hogy megváltozik az egyes kórokozók jelentõsége vagy olyan paraziták, kártevõk jelennek meg az állományokban és a tartásukra szolgáló épületekben, amelyek eddig nem okoztak gondot.
A tojó típusú tyúkok nemesítése során az elmúlt időszakban a szelekció elsősorban a tojástermelés, az egyedi tojástömeg és a héjszilárdság javítására irányult. Mindebbõl következik, hogy jelentõsen megnõtt az egy tojótyúk által megtermelt összes tojás mennyisége, miközben látványosan javult a takarmányértékesítés is. Ezen megnövekedett igények kielégítésére fejlesztette ki az AGROKOMPLEX C.S. Rt. az Aranytojás tojó takarmányozási programját, melynek célja az egyes korcsoportok tápláló- és hatóanyag-szükségleteinek maradéktalan kielégítése volt.
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok, amelyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (illetve mindkettõ együtt). A kettõs hasznosítás szinte csak kisüzemi, háztáji szinten jelenik meg önellátás céljára tartott állatoknál. A tenyészállat, ill. szülőpár tartást (termelő állomány előállítás, szaporítás) közvetlenül mintegy harmadik hasznosítási célként tarthatjuk számon, de közvetetten azonban végső célja ezeknek is hús vagy tojás termelés.
Ughy Miklós, pápai brojlertartó és felesége családi keretek között 1976 óra foglalkoznak baromfitartással. Korábban főállás mellett, jelenleg nyugdíjasként végzik a saját családi házuk udvarán. A feleség háztartásbeli, korábban is otthon volt, így főleg reá hárult a munka nagy része. Szívesen foglalkoznak az állatokkal, mindketten ebbe nőttek bele, így ők is önként vállalták az állattartást.
Kochnyák János 8 éve foglalkozik baromfitartással, előneveléssel. A szülők már több mint 15 éve tartanak baromfit, bár ők csak saját szükségletre termelnek. A kesztölci állattartó ezt a hagyományt folytatta, csak már egy kicsit nagyobb méretben.
Bevezetés A broilercsirkék napi súlygyarapodásának folyamatos növekedése következtében a hizlalási periódus rövidebb lesz. Egyre nehezebb tehát kompenzálni az esetleges súlygyarapodás elmaradást, ezért nagyon fontos a csirkék fejlõdése az elsõ napokban.
Akár csökkenhet is az élelmiszerek ára néhány hónapon belül?
