A cirok több, mint kukoricapótló – írja közleményében a Vetőmag Szövetség. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a cirokfélék termőterülete Magyarországon. Az évente mintegy 20 ezer hektáron – elsősorban takarmányozási, kisebb arányban élelmiszeripari célra – vetett növénycsoport termesztése a jövőben újabb lendületet vehet, ugyanis a hírek szerint az Európai Unió is támogatni fogja a gazdálkodókat.
A cirokfélék forró égövi származásukból adódóan kiváló szárazságtűréssel rendelkeznek. Nagy, szerteágazó és mélyre hatoló gyökérzetükkel a talaj mélyebb rétegeiből is képesek hasznosítani a vízkészletet, valamint nagy melegben viaszréteggel vonják be leveleiket, ezzel jelentősen csökkentve a párolgási felületet. A cirokfélék másik nagy előnye, hogy hosszan tartó szárazság után is képesek átvészelni az aszályt, a csapadék megérkeztével megújulnak és tovább növekednek.
A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Úgy tűnik, hogy az őszi vetésű gabonafélék és füvek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cirok hazai jelentőségét sem (különösen a növendékállományok esetében).
A szudánifű (Sorghum sudanese) vékony szárú, dús levélzetű, jól bokrosodó, egyéves cirokféle. Zölden, silózva, szénaként és legelőként egyaránt hasznosítható, ezek mellett másodvetésre is kiválóan alkalmas.
Újfajta húskészítmények fejlesztésébe kezdenek Debrecenben
