A levegő több mint 78%-a gáz halmazállapotú nitrogén, mely a növények számára felvehetetlen tápanyag. Kivéve a pillangósvirágúakat, mert a gyökérgümőikben élő rizóbiumok képesek a légköri nitrogént a növény számára felvehető ammónia-nitrogénné alakítani és ezt a növénynek szolgáltatni.
A borsó termesztésének hazánkban hagyománya van. 1590-ben már bizonyítottan termesztették, de valószínűleg már korábban ismerték és termelték. Mind emberi fogyasztásra, mind állati takarmányozásra kiváló tápértékű értékes és magas fehérjetartalommal rendelkező növény.
A borsó napjainkban „reneszánszát” éli. Nem véletlen, hogy az egyik legértékesebb fehérjenövényünk újra egyre nagyobb teret nyer magának. Népszerűségét egyrészt az utóvetemények hozamára gyakorolt pozitív hatása, másrészt a maga után hagyott jobb minőségű talajállapotnak is köszönheti.
A levegő több mint 78%-a gáz halmazállapotú nitrogén, mely a növények számára felvehetetlen tápanyag. Kivéve a pillangósvirágúakat, mert a gyökérgümőikben élő rizóbiumok képesek a légköri nitrogént a növény számára felvehető ammónia-nitrogénné alakítani és ezt a növénynek szolgáltatni.
Heti fókusz: Mitől olyan szenzációsak a legújabb kukoricahibridek?
