Az élelmiszergazdaság termelékenységének növelése kulcskérdés, amihez a digitalizáció és a legújabb technológiák alkalmazásának támogatása feltétlenül szükséges – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tiszaszigeti algatermelő üzemben tett látogatásán, közölte honlapján a szaktárca.
A különbségekre partnercégeink szakemberei világítanak rá. A válaszokért kattintson!
Szuper „levéltrágyáknak” nevezte egyik hozzászólónk az alga kivonatot tartalmazó készítményeket hozzáadott értékeik miatt. Erről több szakértő véleményét is megkérdeztük. A válaszokért kattintson!
Új taggal bővül idén az algaalapú biostimulátoraink családja.
A Natur Agro Hungária Kft. által kiadott Natur Nagykönyvből megismerheti a cég tápanyag-utánpótlási megoldásait. A Natur termékek célja, hogy természetes összetevőik segítségével hatékonyabbá tegyék a talajok tápanyagkörforgását és hozzájáruljanak a növények egészségesebb fejlődéséhez, így javítva a termés minőségét és növelve a hozamot.
Megjelent az Európai Bizottság 2018/1032/EU végrehajtási rendelete a Schizochytrium sp. mikroalgából nyert olaj 2015/2283/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő kiterjesztett felhasználásának engedélyezéséről és az 2017/2470/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról.
Az algák felhasználási területe egyre növekszik. A heterotróf algákon keresztül találtunk egy természetesebb, tiszta, fenntartható DHA forrást és jó minőségű zsírsavakat, amelyek nem csak a szükséges tápanyagokat biztosítják, hanem nagy előrelépést jelent a haszonállatok takarmányozásában is.
A gödöllői Szent István Egyetem egy nagy volumenű, több éven át tartó kutatási projektben vizsgálja a mikroalgákból származó többszörösen telítetlen zsírsavak, és más az emberi szervezetre jótékony hatással bíró anyagok beépülését a húst, tojást, illetve tejet biztosító állatok szöveteibe.
A szalmonella elleni küzdelem és a növekvõ higiéniai elvárások az istálló fertõtlenítési eljárások teljes átgondolását igényli. Fokozott figyelmet kell szentelni a termelési idõszakban a folyamatos inputként a telepen kívülrõl érkezõ kockázati tényezõre, a takarmányra és az ivóvízre.
A mikroorganizmusokat tartalmazó talaj-, mag- és növényoltások napjaink mezőgazdasági gyakorlatának részét képezik. A legtöbb ilyen termék általánosan, mint a termésnövelőkhöz sorolt „baktériumtrágya” kerül forgalomba, de nem csak baktériumokat, hanem élesztő- és fonalas gombákat és algákat is tartalmazhatnak. Az algákkal történő oltások a baktériumokkal szemben nem olyan gyakoriak, mivel felhasználásuknak az előnyei még kevésbé ismertek. Az algákban rejlő lehetőségeket támogatja ugyanakkor, hogy felhasználásuk sokrétű, mind a talajba, mind pedig a növényi felületekre történő alkalmazásuk, sejtes és nem sejtes, kivonatolt, vagy roncsolt, ún. bioplazma formában is lehetséges.
A Timac AGRO a Roullier csoport legnagyobb tagjaként, európai és világviszonylatban is élen jár a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos kutatások terén. Ennek kapcsán a cégcsoport 400 kutatója többek között olyan mezőgazdasági szempontból fontos növényi életfolyamatokat vizsgál, mint a fotoszintézis, a tápanyagtranszport, a gyökérfejlődés és a növény védekező mechanizmusai a környezeti hatásokkal szemben.
A biostimulátorok használata egyre jobban terjed világszerte. Egy 2012-ben végzett felmérés adatai szerint az ide sorolt készítmények piaca Európában meghaladta a hatmillió hektárt, és ez a terület évről évre dinamikusan növekszik, aminek fő oka a növénytermesztés kitettsége, a növényeket érő stresszhatások okozta termésveszteség. Ennek megelőzése és kezelése mára az intenzív növénytermesztés fontos eleme lett.
Az Arysta biostimulátoraival kapcsolatos tapasztalatokról szóló cikksorozatunk harmadik részéhez érkeztünk. Az ilyen típusú készítmények felhasználásakor általában sok szó esik a termés mennyiségére és minőségére kifejtett hatásairól, az általános stresszoldásról. Ennél lényegesen kevesebbszer hangzanak el ajánlások, amelyek a biostimulátorok direkt stresszoldó hatásához kapcsolódnak, amellyel akár a gyomirtó készítmények kultúrnövényre kifejtett káros hatását (pl. sárgulás, növekedési depresszió) is mérsékelni tudjuk. A következőkben erre vonatkozóan is található gyakorlati tapasztalat.
A biostimulátorok használata egyre jobban terjed világszerte. Egy 2012-ben végzett felmérés adatai szerint az ide sorolt készítmények piaca Európában meghaladta a hatmillió hektárt, és ez a terület évről-évre dinamikusan növekszik, aminek fő oka a növénytermesztés kitettsége, a növényeket érő stressz-hatások okozta termésveszteség. Ennek megelőzése és kezelése mára az intenzív növénytermesztés fontos eleme lett.
Az algás lombtrágyák hatását nehéz számszerűsíteni, ráadásul a vonatkozó kísérleteket jellemzően maguk a forgalmazó cégek végzik. A szomszéd gazda állománya vagy a saját területen hagyott kontroll tábla kézzelfoghatóbb bizonyítékkal szolgálhat. Az összetételükből kiindulva azonban okkal bizakodhat a gazda a pozitív hatásban.
Pájer Gyula közel négy évtizede gazdálkodik Regölyben, a Tolna megyei dombsághoz tartozó, jó adottságokkal rendelkező 1400 hektáron. Földjük mészlepedékes csernozjom és barna erdőtalaj magas (1,5–3%-os) humusztartalommal. Területeik átlagosan 30 aranykorona értékűek, de vannak 20 és 50 aranykoronások is.
Sokszor hallani termelőktől, egy adott termesztéstechnológiával szinte már elérték a termelés maximumát, és ahhoz, hogy növekedni tudjanak, valami többre van szükségük. De mi lehet ez a plusz?
Heti fókusz: Stresszfaktorok és stresszkezelés a tavaszi vetésű növényeknél
