Az őszi vetésű növényeknél, ahhoz hogy elérjük a jövedelmező termésátlagot, az első lépéseket már ősszel meg kell tenni. Ide tartozik az őszi tápanyagellátás összeállítása.
Mint minden szántóföldi kultúránál, a repcénél is a műtrágyázás megtervezésének alapja a talajvizsgálati eredmények és a repce fajlagos tápanyagigényének ismerete.
Jól tudjuk, hogy az őszi vetésű növények alaptrágyázása során nagy hangsúlyt kell fektetni a foszfor és a kálium utánpótlására. Ennek érdekében újabb elemmel bővítettük termékportfóliónkat, hogy ezáltal az Ön igényeit is kielégíthessük.
A búza tápanyag-ellátására szakértőink tesznek javaslatot. A hozzászólásokért kattintson!
A foszfor nélkülözhetetlen tápelem, a korai növekedés, valamint a gyökér- és termésképzés meghatározója. Tavaszi vetésű növények esetében az alap- és startertrágya közötti megosztása célravezető stratégia lehet. Szakértők mondják el javaslataikat:
Hírlevelünkben hasznos információkat talál a kalászosok tápanyag-utánpótlásának tervezéséhez, kellemes időtöltést kívánunk az olvasásához.
A hagyományos műtrágyák többségének tápelem-tartalma kizárólag az adott növény rövidtávú igényeit szolgálja ki, és nincs tekintettel a talaj természetes tápanyagfeltáró és -raktározó képességére. A gazdaságos, hosszútávon fenntartható növénytermesztés célja viszont nem lehet más, mint a talajpotenciál fenntartása, annak fokozása.
Soron következő hírlevelünkkel az őszi káposztarepce alaptrágyázásához szeretnénk segítséget nyújtani. Üdvözlettel,A Borealis L.A.T csapata
Őszi vetésű kalászosok alaptrágyázási szempontjai
A magvak csírázási időszakban honoló feltételek nagymértékben meghatározzák azok későbbi növekedését és fejlődését, és ennek eredményeként a növények terméshozamát. A csírázás során a növények a magban elraktározott tápanyagokat és energiatakarékokat használja fel. Azonban a növény gyors növekedése miatt igény támad egy külső tápanyag- és energiaforrás iránt.
A tápanyag-ellátottság mindig is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a korszerű, intenzív növénytermesztés előretörésével ez a hatás a többszörösére nőtt. A nagy termőképességű, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.
A tápanyag-ellátottság mindig is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a korszerû, intenzív növénytermesztés esetén ez a hatás a többszörösére nõtt. A nagy termõképességû, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.
Magyarországon az alábbi õszi kalászosok termesztésével foglalkoznak: õszi búza, õszi árpa, tritikálé, rozs. A fenti növényeknek nagymértékben eltér a jelentõsége, vetésterülete és termésátlaga mellett természetesen a felhasználhatósága is. (1. táblázat)
Augusztusban a gazdák gondolata már a repce vetése körül forog, a talajmunkák mellett az alaptrágyázáshoz szükséges mûtrágyák beszerzése a fõ kérdés. A termékek kiválasztásánál érdemes néhány megfontolandó szempontot figyelembe venni.
Napjainkban a tápanyag-utánpótlást, így az õszi alaptrágyázást is alapvetõen a rendkívül magas mûtrágyaköltségek határozzák meg. Ennek tudható, hogy az egy hektár szántó felületre (kertészet is benne), mindössze 92 kg hatóanyagnyi mûtrágya (N: 58 kg; P2O5: 15 kg; K2O: 19 kg) kerül kiszórásra. A jelzett érték nem fedezi a növények által kivont tápelemek mennyiségét, ennek következtében a talajaink tápanyagban egyre szegényebbek.
A tápanyagellátás a sikeres növénytermesztés egyik meghatározó tényezõje. Nem lényegtelen azonban, hogy milyen anyagok felhasználásával, milyen adagban, milyen idõpontban és milyen térbeli elhelyezésben juttatjuk ki a tápelemeket.
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésére irányuló elvárások miatt az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi alaptrágyázással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.
A tavalyi kiváló termésből kiindulva a termelők az új szezonban ismét nagy kedvvel készültek a repce vetéséhez. Azonban az augusztus végén jelentkező aszályos időjárás jelentősen mérsékelte a várakozásokat. Az aszályos időjárás mindazonáltal csak akkor okoz jelentős termescsökkenést, ha a vízhiány mellett tápanyaghiány is sanyargatja a növényeket. Lényegesen csökkenthető az aszálykár mértéke a repce NPK-alaptrágyázásával és őszi levéltrágyázásával, mert a tápanyaggal jól ellátott növény kevesebb vizet használ egységnyi száraz anyag előállításához.
Az év indítását, a tél végi, kora tavaszi tevékenységet a tápanyagellátás oldaláról három nagy csoportra oszthatjuk, úgymint az őszi vetésűek lombtrágyázása, fejtrágyázása, illetve a tavasziak alaptrágyázása. Ennek megfelelően részletezném ezeket a technológiai lépéseket.
E cikk írásakor épphogy megmutatta magát a tél az első mínuszokkal és az első szállingozó hópihékkel.
Még tombol a nyár, dübörögnek a kombájnok, telnek a magtárak, és az idő gyorsan telik, azt vesszük észre, hogy a jövő évi vetéstervet össze kell állítani, az őszi vetésekhez a vetőmagot be kell szerezni, az alaptrágyát meg kell rendelni. Ez utóbbihoz szeretnénk segítséget adni a repcetermesztőknek a Yara termékkínálatából.
Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt. forrás: omsz.hu
Óriási a beruházási igény az agráriumban
