Eltelt közel két hónap az évből, a tavaszi szezon sűrűjében vagyunk. Az időjárás hű maradt nevéhez, volt itt már minden, hó, eső, hideg, meleg, csak sok évi átlagnak megfelelő, kiszámítható idő nem. (Azt gondolom, ez így is lesz a következő hetekben, hónapokban is.)
Az őszi vetésű növényeknél, ahhoz hogy elérjük a jövedelmező termésátlagot, az első lépéseket már ősszel meg kell tenni. Ide tartozik az őszi tápanyagellátás összeállítása.
Mint minden szántóföldi kultúránál, a repcénél is a műtrágyázás megtervezésének alapja a talajvizsgálati eredmények és a repce fajlagos tápanyagigényének ismerete.
Jól tudjuk, hogy az őszi vetésű növények alaptrágyázása során nagy hangsúlyt kell fektetni a foszfor és a kálium utánpótlására. Ennek érdekében újabb elemmel bővítettük termékportfóliónkat, hogy ezáltal az Ön igényeit is kielégíthessük.
A búza tápanyag-ellátására szakértőink tesznek javaslatot. A hozzászólásokért kattintson!
A foszfor nélkülözhetetlen tápelem, a korai növekedés, valamint a gyökér- és termésképzés meghatározója. Tavaszi vetésű növények esetében az alap- és startertrágya közötti megosztása célravezető stratégia lehet. Szakértők mondják el javaslataikat:
Hírlevelünkben hasznos információkat talál a kalászosok tápanyag-utánpótlásának tervezéséhez, kellemes időtöltést kívánunk az olvasásához.
A hagyományos műtrágyák többségének tápelem-tartalma kizárólag az adott növény rövidtávú igényeit szolgálja ki, és nincs tekintettel a talaj természetes tápanyagfeltáró és -raktározó képességére. A gazdaságos, hosszútávon fenntartható növénytermesztés célja viszont nem lehet más, mint a talajpotenciál fenntartása, annak fokozása.
Soron következő hírlevelünkkel az őszi káposztarepce alaptrágyázásához szeretnénk segítséget nyújtani. Üdvözlettel,A Borealis L.A.T csapata
A magvak csírázási időszakban honoló feltételek nagymértékben meghatározzák azok későbbi növekedését és fejlődését, és ennek eredményeként a növények terméshozamát. A csírázás során a növények a magban elraktározott tápanyagokat és energiatakarékokat használja fel. Azonban a növény gyors növekedése miatt igény támad egy külső tápanyag- és energiaforrás iránt.
A tápanyag-ellátottság mindig is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a korszerű, intenzív növénytermesztés előretörésével ez a hatás a többszörösére nőtt. A nagy termőképességű, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.
A tápanyag-ellátottság mindig is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a korszerû, intenzív növénytermesztés esetén ez a hatás a többszörösére nõtt. A nagy termõképességû, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.
Magyarországon az alábbi õszi kalászosok termesztésével foglalkoznak: õszi búza, õszi árpa, tritikálé, rozs. A fenti növényeknek nagymértékben eltér a jelentõsége, vetésterülete és termésátlaga mellett természetesen a felhasználhatósága is. (1. táblázat)
Augusztusban a gazdák gondolata már a repce vetése körül forog, a talajmunkák mellett az alaptrágyázáshoz szükséges mûtrágyák beszerzése a fõ kérdés. A termékek kiválasztásánál érdemes néhány megfontolandó szempontot figyelembe venni.
Napjainkban a tápanyag-utánpótlást, így az õszi alaptrágyázást is alapvetõen a rendkívül magas mûtrágyaköltségek határozzák meg. Ennek tudható, hogy az egy hektár szántó felületre (kertészet is benne), mindössze 92 kg hatóanyagnyi mûtrágya (N: 58 kg; P2O5: 15 kg; K2O: 19 kg) kerül kiszórásra. A jelzett érték nem fedezi a növények által kivont tápelemek mennyiségét, ennek következtében a talajaink tápanyagban egyre szegényebbek.
A tápanyagellátás a sikeres növénytermesztés egyik meghatározó tényezõje. Nem lényegtelen azonban, hogy milyen anyagok felhasználásával, milyen adagban, milyen idõpontban és milyen térbeli elhelyezésben juttatjuk ki a tápelemeket.
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésére irányuló elvárások miatt az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi alaptrágyázással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.
A tavalyi kiváló termésből kiindulva a termelők az új szezonban ismét nagy kedvvel készültek a repce vetéséhez. Azonban az augusztus végén jelentkező aszályos időjárás jelentősen mérsékelte a várakozásokat. Az aszályos időjárás mindazonáltal csak akkor okoz jelentős termescsökkenést, ha a vízhiány mellett tápanyaghiány is sanyargatja a növényeket. Lényegesen csökkenthető az aszálykár mértéke a repce NPK-alaptrágyázásával és őszi levéltrágyázásával, mert a tápanyaggal jól ellátott növény kevesebb vizet használ egységnyi száraz anyag előállításához.
Az év indítását, a tél végi, kora tavaszi tevékenységet a tápanyagellátás oldaláról három nagy csoportra oszthatjuk, úgymint az őszi vetésűek lombtrágyázása, fejtrágyázása, illetve a tavasziak alaptrágyázása. Ennek megfelelően részletezném ezeket a technológiai lépéseket.
E cikk írásakor épphogy megmutatta magát a tél az első mínuszokkal és az első szállingozó hópihékkel.
Még tombol a nyár, dübörögnek a kombájnok, telnek a magtárak, és az idő gyorsan telik, azt vesszük észre, hogy a jövő évi vetéstervet össze kell állítani, az őszi vetésekhez a vetőmagot be kell szerezni, az alaptrágyát meg kell rendelni. Ez utóbbihoz szeretnénk segítséget adni a repcetermesztőknek a Yara termékkínálatából.
Nem szeretném hosszan elemezni a mögöttünk lévő évet – sokan megteszik ezt helyettem is –, ezért csak a rendkívüli meteorológiai helyzeteket (aszály, hatalmas esőzések, aszály újra), terménypiaci anomáliákat említeném meg a Covid–19 mellett. Ezen igen súlyos, a gazdaságokat rendkívüli kihívások elé állító évben a Yara Hungária Kft. egy logisztikai, raktározási átszervezésekkel is nehezített időszakot tudhat maga mögött. Egy szóval összefoglalva, sikeresen túl vagyunk rajta, ezért is írtam a címben, hogy 2021 már a remény éve.
Különleges eszközökkel vizsgálja a rejtett életmódú kártevőket a MATE kutatója
