Partnereink hírei > X 2021.04.14.
ÁTK pályázat = hatékony beruházás – Fliegl ASW letolókocsi

A közeljövőben várható ÁTK pályázatokban ismét sok gazdálkodó fog a logisztika fejlesztéséhez Fliegl ASW Gigant letolókocsikat igényelni.
A közeljövőben várható ÁTK pályázatokban ismét sok gazdálkodó fog a logisztika fejlesztéséhez Fliegl ASW Gigant letolókocsikat igényelni.
Történelmi mértékű fejlesztési program keretében erősítik meg a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, valamint a vidéki térségek gazdaságát – jelentette be az agrárminiszter Füzesabonyban, a K 64 Farm Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató Kereskedelmi Kft. számára átadott támogatói okirat kapcsán április első felében.
Az idei évtől lehetőség nyílik a mobileszközökön működő mobilGAZDA alkalmazáson keresztül kommunikálni a gazdálkodóknak a Magyar Államkincstárral. Az előremutató alkalmazás a termelőknek, a falugazdászoknak és a Kincstárnak is számos előnyt biztosít.
Április 7-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete – közölte lapunkkal az Agrárminisztérium (AM), hozzáfűzve, hogy az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor.
Idén április 7-től május 17-ig adhatóak be szankciómentesen az egységes kérelmek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felkészült arra, hogy a tavalyihoz hasonló módon a rendkívüli helyzetben is segítsen mintegy 110-120 ezer tagjának a támogatások lehívásában – közölte lapunkkal a köztestület.
Több százmilliárd forintból valósulhatnak meg élelmiszeripari és mezőgazdasági fejlesztések az uniós közös agrárpolitika finanszírozásának átmeneti évei alatt – mondta az agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében.
Közeledik az egységes kérelem beadásának kezdő időpontja, így érdemes áttekinteni a követelményeket, előírásokat annak érdekében, hogy ne okozzon problémát a támogatások teljes összegének elérése – ajánlja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A kormány az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére; ezzel megháromszorozza a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program (VP) forrásainak nagyságát – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amit az MTI foglalt össze, és a kormányzati hírportál is közzétett.
A kormány által létrehozott, a miniszterelnök vezetésével és az agrárminiszter részvételével működő Vidékfejlesztési Kormánybizottság célja, hogy erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket – közölte lapunkkal a szakminisztérium.
Elindult az uniós közös agrárpolitika (KAP) 2023-2027 közötti időszakára vonatkozó, a KAP területalapú támogatásainak zöld előírásrendszerével kapcsolatos szakmai párbeszéd – közölte lapunkkal a szaktárca.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások igénybe vételéhez szükséges igazolások kiadását 2003. október 14-én 12 órai idõponttal felfüggesztette.
A nemzeti agrárkamara tagjainak 2017. év július 15. napjáig kell kamarai tagdíj bevallást tenniük a nemzeti agrárkamara honlapján.
Az idei évben is a tavaszi munkálatok mellett az egységes kérelmek beadása volt sokak számára az egyik legfontosabb feladat. Noha több esetben is számos újdonság jelent meg, a termelők jelentős része számára nem jelentett sok újdonságot a kérelmek beadása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A 2018-as év elején több olyan eseményre és változásra is oda kell figyelni, melyek több, kevesebb jelentőséggel számos termelő tevékenységét befolyásolhatják. Ezek között mind az állattartók, mind a növénytermesztésben tevékenykedők találhatnak intézkedéseket.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A vidékfejlesztési pályázatokban sikeresen támogatást nyert gazdálkodóknak 2019. év január 31. napjáig a tavalyi évre vonatkozóan be kell küldeniük a gazdálkodási naplójukat.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Azt nyilván már minden termelő tudja, hogy a földhasználatot igazolni kell a gázolaj jövedéki adó visszaigénylése, a támogatások igénylése, vagy akár egyedi vonatkozások esetén. Az viszont már talán többek számára érdekes lehet, hogy a különböző folyamatokban milyen módon is igazolható a földhasználat. Ezek módja és az ellenőrzésük metodikája ugyanis különbözik egymástól.
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Az idei az építkezés éve lesz az agráriumban, cél a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyság növelése – hívta fel a figyelmet az AGROmashEXPO – AgrárgépShow szakkiállítást megnyitó beszédében az agrárminiszter a térség legnagyobb agrár-gépipari szakmai bemutatóján január második felében Budapesten, a Hungexpo vásárközpontban.
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.
A téma egyre inkább aktuális, hiszen mind nagyobb számú gazdaság vezetőjének életkora – legyen az magángazdaság vagy társas vállalkozás – a nyugdíjkorhatárt közelíti, vagy sok esetben meg is haladja azt.
A tavaszi munkálatok mellett az adminisztratív folyamatokra is kellő figyelmet kell szentelni. E folyamat során az egységes kérelem beadása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen nagyszámú támogatási és ezekkel kapcsolatos kifizetési kérelem múlik a szakszerű kitöltésen.
A betakarítási időszak végeztével minden AKG-s illetve ÖKO-s területtel rendelkező, valamint nitrátérzékeny területen termelőnek tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie a következő gazdálkodási évre vonatkozóan, az őszi, illetve tavaszi kultúráira egyaránt. A terv elkészítésének határideje AKG és ÖKO támogatások esetében szeptember vége, nitrátérzékeny területen az első tápanyag-kijuttatás előtt.
Az agráriumban tevékenykedő termelőkre a napi munkák részeként adminisztrációs kötelezettség is hárul, melyekhez számos esetben társulnak határidők. Ezek elmulasztása a támogatások megvonását, csökkentését, adott helyzetekben bírságot vonhatnak maguk után. Ezek elkerülése érdekében összegyűjtöttük a közelgő, ősszel aktuálissá váló határidőket.
Az elmúlt években október 16-a összefonódott a közvetlen támogatások előlegfizetésével. Így van ez idén is. Sokan várják és sokak számára jelent érdemi segítséget. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlen támogatások esetében milyen összegekkel lehet tervezni az idei évi igénylések vonatkozásában?
Év elején került megrendezésre a KITE Zrt. által szervezett Precíziós gazdálkodási konferencia, amely negyedik alkalommal fogadta a gazdálkodókat. A rendezvénnyel párhuzamosan tartotta a vállalat hagyományos továbbképzését is a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.
A korábbi években megszokott gyakorlat szerint idén is eljött az egységes kérelem beadási időszaka. Ami akár unalmas és egyszerű is lehet, de a körülöttünk zajló vészhelyzet miatt mindenképpen indokolt különösen körültekintően eljárni.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, így a mezőgazdaságra is. A Kormány által meghirdetett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében számos intézkedés és döntés speciálisan az agráriumra és a kereskedelemre irányult. A versenyképes mezőgazdasági termelést szolgáló fejlesztések átalakításával, továbbgondolásával azonnali segítséget kell nyújtani a bajban levő ágazatok szereplőinek azért, hogy a termeléshez szükséges pénzügyi erőforrások folyamatosan rendelkezésre álljanak.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően október 16-ától nyílt mód az idén kérelmezett uniós támogatások kifizetésének a megkezdésére. Az előzetes számítások szerint a Magyar Államkincstár várhatóan összesen 232 milliárd forint közvetlen támogatást fog majd átutalni a termelőknek.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, a mezőgazdaságra is. A járványhelyzet felhívta a figyelmet a biztonságos élelmiszer-ellátás, illetve az agrárium stratégiai jelentőségére, hiszen a mezőgazdaságnak minden körülmények között működnie kell.
Az idei évtől lehetőség nyílik a mobileszközökön működő mobilGAZDA alkalmazáson keresztül kommunikálni a gazdálkodóknak a Magyar Államkincstárral. Az előremutató alkalmazás a termelőknek, a falugazdászoknak és a Kincstárnak is számos előnyt biztosít.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) mintegy 420 milliárd forint hitelt biztosít kezességével az agráriumban és a kapcsolódó ágazatokban.