Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát (KAP) mint korábban. Az Európai Bizottság (EB) átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós polgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a közös agrárpolitikát.
A kormány az unió közös agrárpolitikájának (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig; összesen pedig mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék megerősítésére a következő kilenc évben.
A kormány az unió közös agrárpolitikájának vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette be január elején az agrárminiszter, idézi az szakminisztérium tájékoztatása a politikust.
Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban.
Előzetes várakozások alapján akár kiváló évjáratra, de ezzel egyidejűleg a múlt évi mennyiségtől és az előzetesen becsült mennyiségnél is kevesebb, összességében 2,2-2,5 millió hektoliter borra számíthatnak a hazai szőlősgazdák és borászok az idén – tette közzé egyik legutóbbi elemzésében a Magyar Takarék Blog, a Takarék Barázda Hírlevélben, megjegyezve: az ültetvényeken folyó munkákat csak kisebb mértékben zavarta meg a COVID-19 járvány, az értékesítési csatornák alakulásában azonban fontos változásokat hozott a 2020-as év.
Nemcsak túlélte a szokatlan körülményeket, hanem a nehéz idei év ellenére erősödött a mező- és élelmiszergazdaság: sőt, olyan lépések történtek a beruházások és szabályozó rendszerek révén, amik megalapozzák és elő is segítik majd az agrárium stabilitását és fejlődőképességét a következő időszakban – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára december elején az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.
Megjelentek a Magyar Államkincstár (MÁK) közleményei a borászati géptámogatáshoz 2021-re, továbbá a szőlőültetvény-szerkezetátalakításhoz 2020-ra jóváhagyott, illetve a borászati melléktermék lepárlási támogatásához a 2020. és a 2021 pénzügyi évre jóváhagyott keretösszegekről – tette közzé honlapján november második felében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Már jövőre felhasználhatóak lesznek az új vidékfejlesztési források, megszületett ugyanis az előzetes megállapodás a vidékfejlesztést érintő Next Generation uniós források felhasználásáról – közölte lapunkkal a Takarékbank.
A magyar gazdák a rendkívüli természeti és környezeti viszonyok között is eredményesen helytálltak – jelentette ki az agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatásán október végén Budapesten.
Csak a rugalmas, fenntartható és válságbiztos agrárpolitika garantálhatja, hogy a gazdálkodók továbbra is szavatolni tudják a biztonságos élelmiszerellátást az Európai Unió egészében – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői a 2022 utáni, hét évre szóló közös agrárpolitika reformjáról elfogadott álláspontjukban.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások igénybe vételéhez szükséges igazolások kiadását 2003. október 14-én 12 órai idõponttal felfüggesztette.
A nemzeti agrárkamara tagjainak 2017. év július 15. napjáig kell kamarai tagdíj bevallást tenniük a nemzeti agrárkamara honlapján.
Az idei évben is a tavaszi munkálatok mellett az egységes kérelmek beadása volt sokak számára az egyik legfontosabb feladat. Noha több esetben is számos újdonság jelent meg, a termelők jelentős része számára nem jelentett sok újdonságot a kérelmek beadása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A 2018-as év elején több olyan eseményre és változásra is oda kell figyelni, melyek több, kevesebb jelentőséggel számos termelő tevékenységét befolyásolhatják. Ezek között mind az állattartók, mind a növénytermesztésben tevékenykedők találhatnak intézkedéseket.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A vidékfejlesztési pályázatokban sikeresen támogatást nyert gazdálkodóknak 2019. év január 31. napjáig a tavalyi évre vonatkozóan be kell küldeniük a gazdálkodási naplójukat.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Azt nyilván már minden termelő tudja, hogy a földhasználatot igazolni kell a gázolaj jövedéki adó visszaigénylése, a támogatások igénylése, vagy akár egyedi vonatkozások esetén. Az viszont már talán többek számára érdekes lehet, hogy a különböző folyamatokban milyen módon is igazolható a földhasználat. Ezek módja és az ellenőrzésük metodikája ugyanis különbözik egymástól.
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Az idei az építkezés éve lesz az agráriumban, cél a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyság növelése – hívta fel a figyelmet az AGROmashEXPO – AgrárgépShow szakkiállítást megnyitó beszédében az agrárminiszter a térség legnagyobb agrár-gépipari szakmai bemutatóján január második felében Budapesten, a Hungexpo vásárközpontban.
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.
A téma egyre inkább aktuális, hiszen mind nagyobb számú gazdaság vezetőjének életkora – legyen az magángazdaság vagy társas vállalkozás – a nyugdíjkorhatárt közelíti, vagy sok esetben meg is haladja azt.
A tavaszi munkálatok mellett az adminisztratív folyamatokra is kellő figyelmet kell szentelni. E folyamat során az egységes kérelem beadása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen nagyszámú támogatási és ezekkel kapcsolatos kifizetési kérelem múlik a szakszerű kitöltésen.
A betakarítási időszak végeztével minden AKG-s illetve ÖKO-s területtel rendelkező, valamint nitrátérzékeny területen termelőnek tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie a következő gazdálkodási évre vonatkozóan, az őszi, illetve tavaszi kultúráira egyaránt. A terv elkészítésének határideje AKG és ÖKO támogatások esetében szeptember vége, nitrátérzékeny területen az első tápanyag-kijuttatás előtt.
Az agráriumban tevékenykedő termelőkre a napi munkák részeként adminisztrációs kötelezettség is hárul, melyekhez számos esetben társulnak határidők. Ezek elmulasztása a támogatások megvonását, csökkentését, adott helyzetekben bírságot vonhatnak maguk után. Ezek elkerülése érdekében összegyűjtöttük a közelgő, ősszel aktuálissá váló határidőket.
Az elmúlt években október 16-a összefonódott a közvetlen támogatások előlegfizetésével. Így van ez idén is. Sokan várják és sokak számára jelent érdemi segítséget. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlen támogatások esetében milyen összegekkel lehet tervezni az idei évi igénylések vonatkozásában?
Év elején került megrendezésre a KITE Zrt. által szervezett Precíziós gazdálkodási konferencia, amely negyedik alkalommal fogadta a gazdálkodókat. A rendezvénnyel párhuzamosan tartotta a vállalat hagyományos továbbképzését is a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.
A korábbi években megszokott gyakorlat szerint idén is eljött az egységes kérelem beadási időszaka. Ami akár unalmas és egyszerű is lehet, de a körülöttünk zajló vészhelyzet miatt mindenképpen indokolt különösen körültekintően eljárni.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, így a mezőgazdaságra is. A Kormány által meghirdetett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében számos intézkedés és döntés speciálisan az agráriumra és a kereskedelemre irányult. A versenyképes mezőgazdasági termelést szolgáló fejlesztések átalakításával, továbbgondolásával azonnali segítséget kell nyújtani a bajban levő ágazatok szereplőinek azért, hogy a termeléshez szükséges pénzügyi erőforrások folyamatosan rendelkezésre álljanak.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően október 16-ától nyílt mód az idén kérelmezett uniós támogatások kifizetésének a megkezdésére. Az előzetes számítások szerint a Magyar Államkincstár várhatóan összesen 232 milliárd forint közvetlen támogatást fog majd átutalni a termelőknek.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
Elfogadták a Talajvédelmi Cselekvési Tervet
