Benyújtotta hazánk az Európai Bizottsághoz (EB) az uniós közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó magyar KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár és élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentumot – idézi fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb összefoglalójában.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladat – közölte az agrárminiszter az András napi bormester találkozón, december elején, Somlójenőn.
Az idén eddig megjelent új pályázati felhívások összértéke meghaladja az 1100 milliárd forintot – közölte Nagy István agrárminiszter a Portfolio Agrárszektor konferenciáján, csütörtökön, Siófokon.
Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő uniós költségvetési ciklusban: az országok ugyanis maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek, a hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat, így több mozgásteret kapnak a tagországok az új közös agrárpolitikában – tűnik ki a K&H legfrissebb lapunkhoz eljuttatott összefoglalójából.
Befejeződött a 2021. évi egységes kérelem előlegfizetési időszaka, aminek ideje alatt összesen valamivel több mint 262 milliárd forintot fizetett ki a magyar gazdálkodóknak – tette közzé december elején honlapján az államkincstár.
Javában zajlik a 2023 utáni Közös Agrárpolitika stratégiai tervének készítése, amelyet december végéig kell benyújtani az Európai Bizottságnak – írja a Portfolio.hu.
A magyar mezőgazdaság és a belföldi élelmiszeripar példátlan kihívásokkal szembesült, de a legnehezebb időkben is helyt állt – mondta az agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának október végi ülésén.
Hódmezővásárhelyen, a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szakkiállítás és vásár helyszínén válaszolt az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központot vezető Fórián Zoltán kérdéseire a Magyar Államkincsár elnökhelyettese, Detre Miklós. A jó hangulatú szakmai beszélgetésen többek között a gazdák beruházásait, fejlesztéseit meghatározó témákról, pályázatokról, támogatásokról és a Mobilgazda Programról is szó esett.
A jelenlegi támogatási rendszer elismeri a fiatal gazdákat és ösztönzi az elindulásukat, ezzel párhuzamosan zajlik a közös agrárpolitika (KAP) 2023 utáni tervezése, ami különböző támogatáspolitikai eszközökkel és várhatóan újabb elemekkel segíti majd a hazai agráriumot – jelentette ki előadásában az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) generációváltásról szóló konferenciáján.
A Magyar Államkincstár (MÁK) jóval a határidő előtt október 1-jén megkezdte a gazdálkodók számára az uniós szintű krízistartalékba a termelőktől korábban elvont, de ott fel nem használt források visszatérítését – közölte az agrárminiszter.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások igénybe vételéhez szükséges igazolások kiadását 2003. október 14-én 12 órai idõponttal felfüggesztette.
A nemzeti agrárkamara tagjainak 2017. év július 15. napjáig kell kamarai tagdíj bevallást tenniük a nemzeti agrárkamara honlapján.
Az idei évben is a tavaszi munkálatok mellett az egységes kérelmek beadása volt sokak számára az egyik legfontosabb feladat. Noha több esetben is számos újdonság jelent meg, a termelők jelentős része számára nem jelentett sok újdonságot a kérelmek beadása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A 2018-as év elején több olyan eseményre és változásra is oda kell figyelni, melyek több, kevesebb jelentőséggel számos termelő tevékenységét befolyásolhatják. Ezek között mind az állattartók, mind a növénytermesztésben tevékenykedők találhatnak intézkedéseket.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A vidékfejlesztési pályázatokban sikeresen támogatást nyert gazdálkodóknak 2019. év január 31. napjáig a tavalyi évre vonatkozóan be kell küldeniük a gazdálkodási naplójukat.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Azt nyilván már minden termelő tudja, hogy a földhasználatot igazolni kell a gázolaj jövedéki adó visszaigénylése, a támogatások igénylése, vagy akár egyedi vonatkozások esetén. Az viszont már talán többek számára érdekes lehet, hogy a különböző folyamatokban milyen módon is igazolható a földhasználat. Ezek módja és az ellenőrzésük metodikája ugyanis különbözik egymástól.
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Az idei az építkezés éve lesz az agráriumban, cél a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyság növelése – hívta fel a figyelmet az AGROmashEXPO – AgrárgépShow szakkiállítást megnyitó beszédében az agrárminiszter a térség legnagyobb agrár-gépipari szakmai bemutatóján január második felében Budapesten, a Hungexpo vásárközpontban.
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.
A téma egyre inkább aktuális, hiszen mind nagyobb számú gazdaság vezetőjének életkora – legyen az magángazdaság vagy társas vállalkozás – a nyugdíjkorhatárt közelíti, vagy sok esetben meg is haladja azt.
A tavaszi munkálatok mellett az adminisztratív folyamatokra is kellő figyelmet kell szentelni. E folyamat során az egységes kérelem beadása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen nagyszámú támogatási és ezekkel kapcsolatos kifizetési kérelem múlik a szakszerű kitöltésen.
A betakarítási időszak végeztével minden AKG-s illetve ÖKO-s területtel rendelkező, valamint nitrátérzékeny területen termelőnek tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie a következő gazdálkodási évre vonatkozóan, az őszi, illetve tavaszi kultúráira egyaránt. A terv elkészítésének határideje AKG és ÖKO támogatások esetében szeptember vége, nitrátérzékeny területen az első tápanyag-kijuttatás előtt.
Az agráriumban tevékenykedő termelőkre a napi munkák részeként adminisztrációs kötelezettség is hárul, melyekhez számos esetben társulnak határidők. Ezek elmulasztása a támogatások megvonását, csökkentését, adott helyzetekben bírságot vonhatnak maguk után. Ezek elkerülése érdekében összegyűjtöttük a közelgő, ősszel aktuálissá váló határidőket.
Az elmúlt években október 16-a összefonódott a közvetlen támogatások előlegfizetésével. Így van ez idén is. Sokan várják és sokak számára jelent érdemi segítséget. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlen támogatások esetében milyen összegekkel lehet tervezni az idei évi igénylések vonatkozásában?
Év elején került megrendezésre a KITE Zrt. által szervezett Precíziós gazdálkodási konferencia, amely negyedik alkalommal fogadta a gazdálkodókat. A rendezvénnyel párhuzamosan tartotta a vállalat hagyományos továbbképzését is a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.
A korábbi években megszokott gyakorlat szerint idén is eljött az egységes kérelem beadási időszaka. Ami akár unalmas és egyszerű is lehet, de a körülöttünk zajló vészhelyzet miatt mindenképpen indokolt különösen körültekintően eljárni.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, így a mezőgazdaságra is. A Kormány által meghirdetett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében számos intézkedés és döntés speciálisan az agráriumra és a kereskedelemre irányult. A versenyképes mezőgazdasági termelést szolgáló fejlesztések átalakításával, továbbgondolásával azonnali segítséget kell nyújtani a bajban levő ágazatok szereplőinek azért, hogy a termeléshez szükséges pénzügyi erőforrások folyamatosan rendelkezésre álljanak.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően október 16-ától nyílt mód az idén kérelmezett uniós támogatások kifizetésének a megkezdésére. Az előzetes számítások szerint a Magyar Államkincstár várhatóan összesen 232 milliárd forint közvetlen támogatást fog majd átutalni a termelőknek.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, a mezőgazdaságra is. A járványhelyzet felhívta a figyelmet a biztonságos élelmiszer-ellátás, illetve az agrárium stratégiai jelentőségére, hiszen a mezőgazdaságnak minden körülmények között működnie kell.
Az idei évtől lehetőség nyílik a mobileszközökön működő mobilGAZDA alkalmazáson keresztül kommunikálni a gazdálkodóknak a Magyar Államkincstárral. Az előremutató alkalmazás a termelőknek, a falugazdászoknak és a Kincstárnak is számos előnyt biztosít.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) mintegy 420 milliárd forint hitelt biztosít kezességével az agráriumban és a kapcsolódó ágazatokban.
Magyarország Kormányának célja, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttassa és megerősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit. Ennek érdekében Magyarország Kormánya 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít a Vidékfejlesztési Program forrásaihoz. A kormány döntésének köszönhetően mintegy 600 milliárd forint értékben tette lehetővé új beruházási pályázati felhívások kiírását 2021 első felében.
Az Agro Napló stratégiai tervezés elemeivel foglalkozó összeállításának harmadik – és egyben befejező – részében azokkal a szabályozási elemekkel foglalkoznak a felkért szakértők, amelyek leginkább igénylik a transzparenciát, az átláthatóságot. Ezek a földbirtokpolitika, a támogatási- és hitelrendszer, az adózás, illetve az együttműködések, kooperációk. Ne gondoljuk ugyanakkor azt, hogy a stratégiai tervezés egyéb elemeinek, de akár az élelmiszer-termelésnek és -forgalmazásnak ne lennének átláthatósági követelményei.
Három év rendkívül intenzív, ellentmondásos megítélésű, így több szempontból is rendhagyó tárgyalássorozat után, 2021 júniusában a Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023–2027 között érvényes szabályozásáról.
A következő hónapokban új pályázati felhívások jelennek meg a Vidékfejlesztési Program keretében. Nagy a beruházási szándék az agrárszektorban, így a hazai társfinanszírozás határozott megemelésével az átmeneti két évben a Kormány kiemelt figyelmet fordít a gazdaság versenyképességet és hatékonyságot elősegítő fejlesztésekre. Cél a vidék megújítása, az agrár- és élelmiszeripar modernizációja, a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok fejlesztése, melyet az ősszel megnyíló pályázatok is elősegítenek.
Elkészült, majd 2021. december 30-án az Agrárminisztérium benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2023 és 2027 közötti időszakot érintő Közös Agrárpolitika végrehajtásához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet.
Az ország nyugati, délnyugati felén illetve a keleti, északkeleti határszélen kissé csapadékosabbra fordult az idő az elmúlt egy hétben, ott összefüggő hóréteg is többfelé kialakult, de a talajok mélyebb rétegeibe az ország túlnyomó részén még továbbra is szükség lenne nedvességre a megfelelő téli feltöltődéshez. Időjárási frontokban az előttünk álló héten sem lesz hiány, jelentős mennyiségű, országos csapadék azonban továbbra sem valószínű. forrás: omsz.hu
Műtrágya kiváltási pályázati konstrukció jöhet
