Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján.
A Corteva Agriscience megnyitotta új Vetőmag Csávázás Technológiai Központját Délnyugat-Franciaországban, azzal a céllal, hogy segítse az európai gazdálkodókat, hogy a lehető legjobban védett vetőmaggal rendelkezzenek a vetés idejére és még eredményesebb legyen a gazdálkodásuk.
A Bonafarm Mezőgazdasághoz tartozó Bóly Zrt. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusával közösen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 774 829 992,- forintos vissza nem térítendő támogatását nyerte el. A támogatás segítségével a 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00305 azonosítójú, „Táplálkozásfiziológia szempontból széleskörűen akceptált ipari tej előállítását támogató technológiák fejlesztése molekuláris biológiai eszközökkel” című projektjét valósíthatja meg a konzorcium. A projekt eredményei várhatóan hozzájárulnak majd a nagy hozzáadott értékű élelmiszeralapanyag-előállítás biológiai alapjainak fejlesztéséhez és a termelt A2 tej révén a tudatos és az egészséges táplálkozás iránti fogyasztói igények kielégítését is elősegíthetik.
Az állattenyésztésben és az akvakultúrában takarmánykiegészítő adalékanyagként és természetes örökítőanyag tartósítószerként egyaránt használható új megoldásokat kínál a nyolc európai ország együttműködésében megvalósuló NeoGiANT elnevezésű uniós projekt, amelynek egyedüli hazai partnere a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológiai Intézet (MATE GBI) Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszéke. Az innováció alapját a szőlőtörköly-kivonatokból származó polifenol vegyületek adják.
A haszonállatok immunrendszerét támogató takarmány-adalékanyagot és új mikrobiológiai módszert dolgoztak ki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Általános Orvostudományi Kar kutatói. A célkitűzés a nagyüzemi állattartás antibiotikum-használatának csökkentése – tájékoztat a felsőoktatási intézmény honlapja.
Ez év decemberében lezárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.
Kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint Magyarország piacvezető mezőgazdasági integrátora, a nádudvari központú KITE Zrt. Az együttműködés egyik eredménye lesz például a gödöllői székhelyű felsőoktatási intézményben a tervezett KITE-tanszék – jelentették be a napokban a megállapodás aláírásának helyszínén Nádudvaron.
Az SZTE és az Új Champignons Kft. a 4 éves projektben a csiperketermesztésben keletkező nagy mennyiségű letermett gombakomposzt hasznosítására kíván technológiai megoldást kidolgozni – közölte a projektismertetőben honlapján a felsőoktatási intézmény.
Több Fülöp-szigeteki kutatóhellyel és felsőoktatási intézménnyel is szorosabbra fűzi kapcsolatait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE); az együttműködések keretében főként magyar vetőmagok felhasználását, közös rizsnemesítést, képzési és oktatási programok kialakítását, valamint a helyi kistermelők nemzetközi piacra segítését támogatja a MATE.
Első ülését tartotta november elején a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Rektori Tanácsadó Testülete Gödöllőn. Az esemény résztvevőit Gyuricza Csaba rektor, Szabó István oktatási és nemzetközi rektorhelyettes, valamint Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes tájékoztatta az egyetem törekvéseiről, majd az új testület megjelent tagjai osztották meg gondolataikat az intézmény vezetőivel.
Az Európai Unió tagállamai az agráriumot érintő kutatási területeken számos lehetőséghez jutnak a hét éves Horizont 2020 elnevezésű kutatás-fejlesztési program révén. A kutatási irányok meghatározásában jelentős szerepe van a tagállami küldöttekből álló Agrárkutatási Állandó Bizottságnak.
Kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács február utolsó napján, ahol szó volt arról, mi tekinthetõ magyar vetõmagnak, ki határozza meg a termelõk fajtaválasztását, illetve melyek a fejlesztési irányok és lehetõségek. A rendezvényen a VSZT részérõl elhangzott információkból az alábbi rövid összefoglalót állítottuk össze az Agro Napló olvasói számára.
Idén 30 éve, 1986-ban kezdte meg működését a Dow AgroSciences kutatóállomása az Alföld szívében, Szolnokon. Ezzel a Dow volt az első és azóta is egyetlen olyan vállalat a közép- és kelet-európai régióban, amelynek növényvédő szer fejlesztéssel foglalkozó szabadföldi kutatóállomása lett – hangsúlyozta Dr. Erdei Imre ügyvezető az ez alkalomból megrendezett ünnepségen. A vállalat életében meghatározó a folyamatos innováció, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy világszerte 9, növényvédő szer kutatással foglalkozó telephelye van. Ezek közül az egyik legrégebben működő állomása a szolnoki.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület az AGROmashEXPO-n a Szent István Egyetemmel, az Agrármarketing Centrummal, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal.
Stratégiai megállapodás keretében, Dr. Nagy István agrárminiszter fővédnökségével köteleződött el a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Vitafort - Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. és a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. annak a célnak teljesítésére, mely a kutatások maximális támogatásával a jövőt megalapozó fejlesztések, a hosszú távon fenntartható mezőgazdasági termelés megteremtését szolgálja.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
A hazai agrárkutatás 2014-ben került a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) alá, és azóta is a szóban forgó ernyőszervezet működteti Magyarországon az ágazati kutatóintézeteket és a területhez szorosan kapcsolódó kutató munkát végző gazdasági társaságokat – mondta a NAIK főigazgatója az Agro Naplónak.
Három jelentős szakmai eseményt is rendezett a szegedi Gabonakutató Kft. az elmúlt rövid időszak alatt. Decemberben ünnepelték az intézmény fennállásának 95. évfordulóját, februárban letették az alapkövét a mintegy 300 millió forintos beruházással megvalósuló vetőmagüzemnek, valamint márciusban került megrendezésre Szegeden a XXVI. Növénynemesítési Napok.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
Új Campus, új oktatási rendszer és új, Precíziós gazdálkodási tanszék létesül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői központjában. A részletekről Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektorral beszélgettünk.
Idén harmincegyedik alkalommal adták át a Magyar Innovációs Nagydíjat
