A kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről publikáltak tanulmányt az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Biological Conservation című folyóiratban – tette közzé honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) január közepén.
A Szent István Egyetem (SZIE) kutatói hiánypótló vizsgálatokba kezdte annak érdekében, hogy kiszűrhetők legyenek a hamisított paradicsomsűrítmények egy szigorú minőségellenőrzési rendszer segítségével – közölte lapunkkal a felsőoktatási intézmény.
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak; tömegesen vannak jelen a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben, így jelentős szerepet játszanak ugyanis az almakártevők gyérítésében.
A projekt címe: Hazai gabona- és fehérjeforrásokra illetve ezek melléktermékeire alapozott innovatív nedves fermentációs technológia adaptálása és továbbfejlesztése a gazdasági haszonállatok termelési és állategészségügyi státuszának javítására
A Szent István Egyetemen (SZIE) négy új kutatás indulhat el idén az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kutatási pályázaton elnyert mintegy 163 millió forint támogatásnak köszönhetően – közölte a felsőoktatási intézmény az Agro Naplóval.
Partnerségi megállapodást írt alá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézete (NAIK MBK) és Soft Flow Kft (SF) annak érdekében, hogy még hatékonyabbá tegyék együttműködésüket a kutatás-fejlesztés, az innováció és az oktatás területén – tudatta lapunkkal a NAIK.
Jövőre elindul az idén leköszönő Horizont 2020 (2014-2020) uniós kutatási keretprogram utódja, a Horizont Európa – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Egy magyar kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét – közölte a Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ (NAIK) lapunkkal.
Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerdán, a herceghalmi haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán.
Magyarország vezetésével magas szintű egyeztetés zajlott le február 20-án Brüsszelben, a közép-kelet-európai országok zöld agrárgazdaságának kutatási és innovációs alapú fejlesztési lehetőségeiről; az Agrárminisztériumot (AM) Feldman Zsolt, a szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára képviselte a megbeszélésen.
Az Európai Unió tagállamai az agráriumot érintő kutatási területeken számos lehetőséghez jutnak a hét éves Horizont 2020 elnevezésű kutatás-fejlesztési program révén. A kutatási irányok meghatározásában jelentős szerepe van a tagállami küldöttekből álló Agrárkutatási Állandó Bizottságnak.
Kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács február utolsó napján, ahol szó volt arról, mi tekinthetõ magyar vetõmagnak, ki határozza meg a termelõk fajtaválasztását, illetve melyek a fejlesztési irányok és lehetõségek. A rendezvényen a VSZT részérõl elhangzott információkból az alábbi rövid összefoglalót állítottuk össze az Agro Napló olvasói számára.
Idén 30 éve, 1986-ban kezdte meg működését a Dow AgroSciences kutatóállomása az Alföld szívében, Szolnokon. Ezzel a Dow volt az első és azóta is egyetlen olyan vállalat a közép- és kelet-európai régióban, amelynek növényvédő szer fejlesztéssel foglalkozó szabadföldi kutatóállomása lett – hangsúlyozta Dr. Erdei Imre ügyvezető az ez alkalomból megrendezett ünnepségen. A vállalat életében meghatározó a folyamatos innováció, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy világszerte 9, növényvédő szer kutatással foglalkozó telephelye van. Ezek közül az egyik legrégebben működő állomása a szolnoki.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület az AGROmashEXPO-n a Szent István Egyetemmel, az Agrármarketing Centrummal, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal.
Stratégiai megállapodás keretében, Dr. Nagy István agrárminiszter fővédnökségével köteleződött el a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Vitafort - Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. és a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. annak a célnak teljesítésére, mely a kutatások maximális támogatásával a jövőt megalapozó fejlesztések, a hosszú távon fenntartható mezőgazdasági termelés megteremtését szolgálja.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
A hazai agrárkutatás 2014-ben került a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) alá, és azóta is a szóban forgó ernyőszervezet működteti Magyarországon az ágazati kutatóintézeteket és a területhez szorosan kapcsolódó kutató munkát végző gazdasági társaságokat – mondta a NAIK főigazgatója az Agro Naplónak.
Három jelentős szakmai eseményt is rendezett a szegedi Gabonakutató Kft. az elmúlt rövid időszak alatt. Decemberben ünnepelték az intézmény fennállásának 95. évfordulóját, februárban letették az alapkövét a mintegy 300 millió forintos beruházással megvalósuló vetőmagüzemnek, valamint márciusban került megrendezésre Szegeden a XXVI. Növénynemesítési Napok.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
Az enyhe december után január második hetében végre beköszöntött a tél, és a mögöttünk álló héten éjszakánként már mindenütt fagypont alá csökkent a hőmérséklet, és többfelé havazott is. A fagyos időre nagy szüksége van az őszi vetéseknek a téli nyugalmi időszak beállásához, illetve jót tesz a hideg a növényvédelem valamint a rögös szántott talajok felaprózódásának szempontjából is. A hét második felében tovább hűl az idő, a hétvégén és hétfőn a legtöbb helyen napközben sem melegszik fagypont fölé a levegő, keddtől azonban enyhülés kezdődik. forrás: omsz.hu
Több mint 7 ezer milliárd forint jut a magyar agráriumnak 2027-ig
