Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen folyhat az étkezési gombák termesztése a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével több mint egymilliárd forintból megvalósult kutatás-fejlesztési projekt eredményeinek köszönhetően – közölte az egyetem az MTI-vel szerdán.
Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) a jövő formálását végző az új szakpolitikai elképzeléseket egyeztető és kezdeményező fórum, aminek legutóbbi plenáris ülése június végén volt – közölte a szaktárca lapunkat.
A BKV Zrt. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) június közepén írta alá azt a dokumentumot, amely új, az eddiginél is magasabb szintre emeli a közös munkát.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) között létrejött megállapodás értelmében a két szervezet közösen segíti a hazai agrárkutatási újdonságokban lévő tudás hatékony átadását, valamint az agrárgazdasági tevékenységeket folytatók innovációra való igényének és hajlandóságának előmozdítását – közölte a MATE az Agro Naplóval.
Zárult az ADEXGO Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem „Új típusú takarmány-kiegészítő fejlesztése az állatok termelési mutatóinak javítására” című nemzetközi pályázata.
A citizen science módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontja az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok terjedésének monitorozására – közölte az ELKH honlapja.
A kecskék is segíthetnek az invazív növényfajok visszaszorításában állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Állattenyésztési Tudományok Intézetének és Növénytermesztési-tudományok Intézetének kutatói. Többek között olyan kérdésekre keresték a választ, mint milyen problémákat okoznak az invazív növények, hogyan lehet védekezni ellenük és hogyan segíthetnek mindebben a kecskék.
Több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat fontos segítséget a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata, aminek mind a klímavédelem, mind a biológiai sokféleség megőrzése, mind pedig a talaj védelme szempontjából jelentősége lehet – tette közzé a felsőoktatási intézmény honlapja.
Az úgynevezett hidegedződés jelenségének hátterét vizsgálták a közelmúltban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének (MGI) munkatársai, és rájöttek, hogy a fagytűrő növények képesek a napfény színképének alkonyatkor beálló változását érzékelni, ami beindítja náluk a fény spektruma által szabályozott hidegedződés folyamatát.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Karcagi Kutatóintézete a felsőoktatási intézmény szerves részeként működik, tevékenységét az alkalmazott talajtan, talajjavítás, talajművelés, talajhasználat, talajvédelem tápanyaggazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés (hagyományos és ökológiai), növénynemesítés, gyepgazdálkodás, valamint a juhászat területén fejti ki alap- és alkalmazott kutatási, technológiafejlesztési, oktatási, illetve szaktanácsadási projektek teljesítése révén.
Az Európai Unió tagállamai az agráriumot érintő kutatási területeken számos lehetőséghez jutnak a hét éves Horizont 2020 elnevezésű kutatás-fejlesztési program révén. A kutatási irányok meghatározásában jelentős szerepe van a tagállami küldöttekből álló Agrárkutatási Állandó Bizottságnak.
Kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács február utolsó napján, ahol szó volt arról, mi tekinthetõ magyar vetõmagnak, ki határozza meg a termelõk fajtaválasztását, illetve melyek a fejlesztési irányok és lehetõségek. A rendezvényen a VSZT részérõl elhangzott információkból az alábbi rövid összefoglalót állítottuk össze az Agro Napló olvasói számára.
Idén 30 éve, 1986-ban kezdte meg működését a Dow AgroSciences kutatóállomása az Alföld szívében, Szolnokon. Ezzel a Dow volt az első és azóta is egyetlen olyan vállalat a közép- és kelet-európai régióban, amelynek növényvédő szer fejlesztéssel foglalkozó szabadföldi kutatóállomása lett – hangsúlyozta Dr. Erdei Imre ügyvezető az ez alkalomból megrendezett ünnepségen. A vállalat életében meghatározó a folyamatos innováció, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy világszerte 9, növényvédő szer kutatással foglalkozó telephelye van. Ezek közül az egyik legrégebben működő állomása a szolnoki.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület az AGROmashEXPO-n a Szent István Egyetemmel, az Agrármarketing Centrummal, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal.
Stratégiai megállapodás keretében, Dr. Nagy István agrárminiszter fővédnökségével köteleződött el a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Vitafort - Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. és a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. annak a célnak teljesítésére, mely a kutatások maximális támogatásával a jövőt megalapozó fejlesztések, a hosszú távon fenntartható mezőgazdasági termelés megteremtését szolgálja.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
A hazai agrárkutatás 2014-ben került a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) alá, és azóta is a szóban forgó ernyőszervezet működteti Magyarországon az ágazati kutatóintézeteket és a területhez szorosan kapcsolódó kutató munkát végző gazdasági társaságokat – mondta a NAIK főigazgatója az Agro Naplónak.
Három jelentős szakmai eseményt is rendezett a szegedi Gabonakutató Kft. az elmúlt rövid időszak alatt. Decemberben ünnepelték az intézmény fennállásának 95. évfordulóját, februárban letették az alapkövét a mintegy 300 millió forintos beruházással megvalósuló vetőmagüzemnek, valamint márciusban került megrendezésre Szegeden a XXVI. Növénynemesítési Napok.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
Az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tétele volt az elő-csúcstalálkozó homlokterében
