A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2,634 millió sertést tartottak tavaly december 1-jén, így az állomány 8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutatóintézete (AKI), a témában készült legfrissebb összegzése.
Kevesebb műtrágyát adtak el idén az első három negyedévben Magyarországon, mint a múlt év hasonló időszakában – ez tűnik ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutató Intézetének (AKI) legfrissebb legfrissebb összegzéséből.
Az elmúlt évek után idén is folytatódott a mezőgazdasági termelőeszközök iránti kereslet bővülése. Az érdeklődés középpontjában egyre inkább a precíziós gazdálkodást lehetővé tévő eszközök állnak – írta a Magyar Nemzet pénteken.
A magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja, és az agrárium tovább fokozhatja versenyképességét azzal, hogy létrejött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) integrációja – jelentette ki az agrárminiszter június végén Budapesten sajtótájékoztatón.
A hazai vágóhidakon hét százalékkal kevesebb szarvasmarhát, egy százalékkal kevesebb baromfifélét és négy százalékkal kevesebb sertést vágtak 2019 első negyedévében a 2018. január–márciusi időszakhoz képest – írja a Magyar Hírlap az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb jelentését elemezve.
Az egyéni gazdaságok adták 2017-ben a mezőgazdaság által termelt hozzáadott érték 58 százalékát, a társaságok a 42 százalékát, míg 2016-ban még 55:45 volt ez az arány – írta a Világgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézet által közölt adatok alapján.
Az aszály nehezítette a spenót vetését és kelését idén – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb jelentéséből a Magyar Hírlap szerint. Nőtt a zöldség importja tavalyhoz képest, a kivitel jelentősen visszaesett, a termelői ár ugyanakkor változatlan maradt a nagybani piacon.
Visszaesett tavaly a növényvédőszerek felhasználása: volumenben 11 százalékos, értékben 8 százalékos csökkenést mért az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).
Az időjárási hatásokon kívül főként a hatóanyagok kivonása miatt több mint 11 százalékkal csökkent tavaly a növényvédő szerek felhasználása a mezőgazdaságban az előző évhez képest – írja a keddi Világgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tájékoztatására hivatkozva.
Az Európai Unió bortermelése a nemzetközi állománynak több mint hatvan százalékát tette ki az előző évben – idézte az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentését a Magyar Hírlap.
Megjelentek az első számításba vehető előrejelzések a 2013/2014. gazdasági évi gabona- és olajnövény-termelésre vonatkozóan. Az északi féltekén a tavaszi vetések világszerte késéssel indultak, az őszi vetésű növényekkel kapcsolatosan egyelőre nagyon kedvezőek a hírek. Világszinten 40 millió tonnával több búzatermésre számítanak, és rekordot dönthet a múlt évinél 107 millió tonnával nagyobbra becsült kukoricatermés. Biztatóak a kilátások a világ főbb napraforgótermő térségeiben, és a repcénél is rekordtermést prognosztizálnak.
A vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak-e az emberek, akarnak-e dolgozni és meg tudnak-e élni.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják a növénytermesztőket a folyamatosan növekvő keresletet fedező mennyiségű áru megtermelésével, ami különösen igaz az olajmagok és növényolajok piacára.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
A világ mintegy 100 Mrd eurós mezőgéppiaci forgalmából az EU az utóbbi évek átlagában 24–25 Mrd euróval (jobb években pedig 26–28 Mrd euróval) részesedik. A nagy gazdasági régiók közül Európa számít a legerősebb piaci szegmensnek.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Hogyan lesz a mindenki számára hozzáférhető árinformációból hozzáadott érték, profit egy olyan, számos kihívással küszködő ágazatban, mint az agrár- és élelmiszergazdaság? És azon belül például a búzatermesztésben? Ennek legjobb működő példáját mutatja majd be az Agrárgazdasági Kutató Intézet januári, AGROmashEXPO keretében szervezett konferenciája.
A mezőgazdasági gépek piacát döntően a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése, ill. a farmjövedelmek alakulása befolyásolja a leginkább.
Külföldi szakemberek előadásaival ünnepelték meg a Piaci Árinformációs Rendszer fennállásának 20. évfordulóját.
A világ száz legjobb egyeteme közt a MATE
