A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez – közölte az Agrárminisztérium.
Együttműködési megállapodást kötött a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Kirgiz Vetőmag Szövetség. Az ünnepélyes aláíráson elhangzott: világ élvonalába tartozó hazai vetőmag-előállítás nemcsak szakmai segítséget adhat a közép-ázsiai országnak, de akár nagyobb exportpiacot is nyerhet a közös munka révén.
Egy újabb lépéssel tart előrébb a hazai agrárvállalkozások exporttörekvéseinek támogatása miután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs, valamint Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója együttműködési megállapodást írt alá a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportorientált értékesítésének fellendítése érdekében április elején Budapesten.
Jelentősen fejlődhet az évtized végére az agrárágazat, így Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat - vélekedett az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára november elején Veszprémben, az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.
Növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitelt, amihez hagyományos és új piacokra is szükség van – mondta az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára október közepén Szekszárdon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Halal élelmiszerek nemzetközi piaca” címmel online fórumot tart, ezzel is segítve az ezen piacra belépni kívánó magyar élelmiszer-előállítókat és -feldolgozókat – közölte a köztestület lapunkkal.
„Célunk jelentősen bővíteni a magyar húsipari termékek és borok kínálatát és exportját. Joggal remélhetjük, hogy jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés előtt állunk Kanadában” – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, miután a torontói magyar főkonzulátus szervezésében kanadai üzleti delegációval folytatott megbeszélést Budapesten, a szaktárcánál.
„Kiemelt célunk a magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek és szaktudás exportálásának elősegítése” – szögezte le Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Üzleti Fórum „Magyarország – Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek” elnevezésű találkozón.
A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Várfi Péter kuangcsoui (kantoni) főkonzult fogadta június második felében, aki hamarosan megkezdi szolgálatát Kínában, a megbeszélésen a magyar-kínai agrárkapcsolatok előmozdításáról is szó esett; Kína a minőségi magyar agrártermékek egyik legfontosabb exportpiaca lehet a jövőben – állapították meg.
Az õszinteséget, az alázatot és a bizalmat tartja az érdekképviseleti munka alapkövének Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke õsei nyomdokán haladva vállalta fel a rendszerváltást követõen a politikailag konzervatívnak nevezhetõ gazdálkodók érdekeinek képviseletét hazánkban a gazdakörök vezetõjeként. Életútjáról, munkájáról, terveirõl nemrégiben beszélgetett vele az Agro Napló munkatársa.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Már javában tart a körteszezon
