Az agrárium csak a legmodernebb technológiák alkalmazásával lehet hosszú távon is sikeres, fenntartható és versenyképes – mutatott rá a magyar agrárminiszter, a „Magyar agrárinnovációs tudás és öntözéstechnológia alkalmazásának lehetőségei az azerbajdzsáni farmgazdaságokban” című konferencián, december közepén, az azeri fővárosban, Bakuban.
A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.
Válságálló a magyar mezőgazdaság – írja a statisztikai adatok elemzése alapján a Világgazdaság. A koronavírus-járvány tavaly márciusi kirobbanása utáni időszakban, vagyis 2020. március-decemberében alig változott az agrár-külkereskedelem.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 4,714 milliárd eurót – azaz mintegy 1500 milliárd forintot –, behozatalának értéke pedig 3,042 milliárd eurót – azaz mintegy 975 milliárd forintot – tett ki az idei első félévében – tette közzé legfrissebb statisztikai összegzésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI).
A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több mint a felét az agrárium adta – tette közzé az MTI az agrárminiszter tájékoztatását.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek külkereskedelme évről évre jelentős többletet mutat fel, nagymértékben növeli a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlegét. Az agrár-külkereskedelem a feldolgozottság különböző szintjén történik, megtalálhatók benne nyersanyagok, továbbfeldolgozásra és fogyasztásra szánt termékek is. Ezért részt vesznek benne mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, nagy- és kiskereskedő cégek is. Ezen vállalkozások aránya az adott termékkategória piaci jellemzőitől függően változik. Az agrárpiacok, a termékpályák működése, valamint a külkereskedelmi folyamatok megértéséhez fontos látni, hogy az egyes szereplőknek mekkora a részesedése. Az elemzés célja az agrárexport és -import bemutatása a vállalkozások főtevékenysége szerint.
Hogyan erősíthető a hazai dinnyetermelés?
