A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.
Válságálló a magyar mezőgazdaság – írja a statisztikai adatok elemzése alapján a Világgazdaság. A koronavírus-járvány tavaly márciusi kirobbanása utáni időszakban, vagyis 2020. március-decemberében alig változott az agrár-külkereskedelem.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 4,714 milliárd eurót – azaz mintegy 1500 milliárd forintot –, behozatalának értéke pedig 3,042 milliárd eurót – azaz mintegy 975 milliárd forintot – tett ki az idei első félévében – tette közzé legfrissebb statisztikai összegzésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI).
A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több mint a felét az agrárium adta – tette közzé az MTI az agrárminiszter tájékoztatását.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
Támogatás a tavaszi fagykárok megelőzését célzó beruházások megvalósításához
