2003. szeptember végén tette közzé az Európai Bizottság 2002. évi végleges költségvetését. Az 1995-ös bõvítés óta megjelent nyolc költségvetés minden...
A kora tavaszi idõszakban a legelsõ kémiai beavatkozás szõlõinkben és gyümölcsöseinkben a lemosó permetezés.
A gabonafutrinka az õszi kalászosok közismert károsítója, de tavaszi kalászosokban és kukoricavetésekben is okozhat kárt. Azokon a táblákon gyakori, a...
A polifág mezõgazdasági rágcsálók közül a legismertebb és országosan általánosan elterjedt a mezei pocok. Elsõdleges élõhelyei az év során, hosszú idõ...
Országos kép Elég egy pillantást vetni az 1. ábrára, s láthatjuk: az új évezred nem úgy indult, ahogy a kukoricatermesztõk szerették volna. Az elõzõ...
A növényi produkciót a talajok minõsége és az éghajlat évrõl évre történõ változékony megjelenési formája, az idõjárás alapvetõen befolyásolja. A tala...
Környezetünk nagy mértékû terhelése a XIX. századi ipari forradalom után gyorsult fel. A fokozatosan megtelepedõ nagyipar, ezen belül a magas input ig...
A tavaszi vetésû növényeket három csoportba soroljuk. Megkülönböztetünk korai, közepes és késõi vetésû növényeket. A korai vetésû növények közé sorolj...
Napjainkban, a traktorokban az egyszerû toló-fogaskerekes váltókon túl a bonyolultabb elektrohidraulikus vezérlésû, terhelés alatt kapcsolható hajtómû...
A magyar szőlőtermesztés jelenlegi legnagyobb ellensége nem az időjárás, hanem egy apró rovar által terjesztett betegség.
Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) a júniusi jelentésében tovább rontotta az idei terméskilátásait.
Sajnos a 2026-os évben még a tavalyinál is 20-30 százalékkal gyengébb meggytermés várható hazánkban.
Miközben a Tej Világnapján a tej táplálkozási és társadalmi jelentőségét hangsúlyoztuk, a hazai szektor mára az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válsághelyzetébe került.
Intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a klímaváltozás és a tömegturizmus okozta vízhiánnyal Szantori szigete.
