MENÜ

TÖRTÉNELMI KIHÍVÁS ELŐTT ÁLL A MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS

2017.05.30.

Történelmi kihívás előtt áll a magyar állattenyésztés, amelynek tétje a tenyésztési önállóságunk elvesztése vagy megőrzése. Akkor van remény az önálló magyar állattenyésztés fenntartására, ha megerősítjük a tenyésztőszervezeteinket, kompetens intézményi hátteret alakítunk ki és a nemzeti tenyésztési programok megvédésére képes hazai jogszabályokat alkotunk.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége május 29-én tartotta éves küldöttközgyűlését, amelynek Herceghalomban, a fennálásának 120. jubileumát ünneplő Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet adott helyet. A genetikai alapok megőrzésében és fejlesztésében kulcsszerepet játszó államilag elismert tenyésztőszervezeteket tömörítő országos ernyőszervezet rendezvényén részt vett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, aki a kormány állattenyésztést érintő intézkedéseiről tájékoztatta a küldötteket.

A tárcavezető elmondta, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban összességében a korábbinál 180 milliárd euróval több támogatást kapnak az állattartók az EU 28 tagállamában. Nehéz eldönteni, hogy ez sok vagy kevés, de a kormány minden lehetőséget igyekszik kihasználni, hogy a pénzből a magyar gazdák is minél jobban részesüljenek – fűzte hozzá a miniszter.

A földművelésügyi miniszter arra kérte a résztvevőket, hogy az áfacsökkentéssel kapcsolatos tapasztalataikat a Magyar Állattenyésztők Szövetségén keresztül juttassák el hozzájuk, hogy ezzel elősegítsék a további kormányzati munkát, hogy még több termék áfája csökkenhessen. A sertéságazat helyzetéről elmondta, bízik abban, hogy az ágazat sikereket érhet. Ehhez idén a korrmány összesen több mint 20 milliárd forint közvetlen támogatást nyújt a sertésszektor termelőinek.

Fazekas Sándor elmondta, hogy a magyar mezőgazdasági bruttó kibocsátás hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal javult az elmúlt hat évben, ami a kormányzati munkának és a termelőknek köszönhető.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségét (MÁSz) 1995-ben, történelmi hagyományokra alapozva, hozták létre a négy meghatározó állattenyésztési ágazat (sertés, szarvasmarha, ló és juh) tenyésztőszervezetei azzal a céllal, hogy egységes érdekképviselete legyen a törzskönyvező szervezeteknek. A szakmai szervezet tagsága az elmúlt 22 évben megsokszorozódott. Ma a szövetségnek 28 tenyésztőszervezeten keresztül több mint 8500 tagja van, amelyek között a tenyészállat előállítók mellett egyre több árutermelő is megtalálható.

A globalizálódó világban a tenyésztés és a genetikai alapok is egyre szűkebb kör kezében összpontosulnak, ami jelentős kockázatokat rejt magában egyúttal kiszolgáltatottá téve nemcsak a tenyésztőket de a fogyasztókat is. A következő évek nagy kérdése az állattenyésztés genetikai alapjait illetően az, hogy Magyarország meg tudja-e őrizni tenyésztési szuverenitását vagy a globálisan terjeszkedő, kizárólag a profitjuk növelésében érdekelt és hegemón piaci befolyásra törekvő, tenyésztővállalkozások ügyfelei leszünk.

Farkas Sándor elmondta: a MÁSz legfontosabb célkitűzése, hogy a magyar genetikának, a hazai tenyésztésű állatoknak meghatározó szerepe legyen az állatitermék előállítást végző árutermelő gazdaságokban. A MÁSz elnöke szerint Magyarországon komoly történelmi hagyománya és eredményei vannak a tenyésztés-szervezésnek, amire sikeres, a világban alkalmazott tenyésztési, nemesítési módszerekre nyitott, szuverén nemzeti tenyésztési programok építhetők.

A jogszabályok megalkotására sok idő nincsen, hiszen legkésőbb 2018 novemberétől a tavaly nyáron hatályba lépett egységes uniós elvek és jogi szabályozás mentén kell a szarvasmarhák, sertések, lovak és juhok tenyésztését végezni, ami nagymértékben leszűkíti az egyes tagállamok lehetőségeit.

A rendezvényen átadták a szövetség által alapított díjakat. Magyar Állattenyésztésért díjat kapott Dr Radnózci László a sertéstenyésztési szakigazgatás fejlesztése területén végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként. A másik díjazott Sebők Mihály, aki 42 éves kiállítási múltja alatt szerzett sok-sok díjával a legeredményesebb magyar juhtenyésztő. Horn Artúr díjat kapott prof Dr Szabó Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár, a húsmarhatenyésztés területén végzett több évtizedes kimagasló oktató, kutató és iskolateremtő munkássága elismeréseként.

Forrás: MÁSZ