MENÜ

MNB: egy százalékkal lehet magasabb az idei GDP a növekedési hitelprogramnak köszönhetően

2014.06.15.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) köszönhetően megállt a vállalati hitelállomány visszaesése, és hitelezési fordulat következett be a kis- és közepes vállalkozásoknál, így a bruttó hazai termék (GDP) idén közel egy százalékkal lehet magasabb - közölte az MNB pénteken az MTI-vel.

A jegybank kiemeli, hogy a jövőben is előtérbe helyezi a vállalati beruházásokat támogató hitelezési modellt.

    A közlemény szerint az nhp keretében kibocsátott hitelek jelentős részét fordítják új beruházásra, ami az MNB szerint különösen fontos, mert a növekvő beruházás növeli a potenciális kibocsátást. A forgóeszközhitelek növekedése elsősorban az aggregált kereslet növekedésén keresztül gyakorol pozitív hatást a GDP-re. A jegybank Becslése szerint a teljes vállalati hitelállomány egyszázalékos növekedése 0,2 százalékos GDP-növekedést von maga után. 

    Az nhp javítja a vállalati hitelezés szerkezetét is, hiszen emelkedik a hosszabb lejáratú, forintban denominált beruházási hitelek súlya. A gazdaság növekedési pályára állását a pénzügyi rendszer a hitelezési aktivitáson keresztül jelentős mértékben támogathatja, de nem megfelelő működése esetén akadályozhatja is - hívja fel a figyelmet az MNB.

    A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából a vállalati hitelezés, ezen belül is a kis- és középvállalati hitelezés alakulása kiemelten fontos, így az MNB számára prioritás, hogy a hitelállomány csökkenését megállítsa, majd növelje a hitelkibocsátást ezekben a szegmensekben. A gyorsuló hitelezés növeli a gazdasági teljesítményt, miközben a gazdasági növekedés erőteljesebb hitelezést von maga után - olvasható a közleményben. 

    A hitelezés élénkíti a beruházásokat, ugyanakkor a hitelekhez való javuló hozzáférés a vállalkozási kedvet is segítheti. Míg a vállalati hitelezés pozitív növekedési hatásáról a szakirodalomban egyetértés van, a háztartási hitelezéssel kapcsolatban ellentétesek a vélemények. A háztartások könnyebb hitelhez jutása csökkentheti megtakarításokat, ami hosszú távon negatív hatással van a növekedésre - írta a jegybank.

    Ezzel ellentétes hatás, hogy a lakosság hitelhez való hozzáférése továbbtanulásra, a humán tőkébe történő beruházásra ösztönözheti őket, ami hosszú távon emeli a gazdaság növekedési potenciálját. A háztartási hitelezés hatása összességében így nehezen megítélhető. Ebből adódóan kiemelt szerepet kell szánni a vállalati beruházásokat támogató hitelezési modellnek - tették hozzá.

    Az MNB emlékeztet arra, hogy az nhp a kis- és középvállalati szektor hitelezésének támogatását célozza, ugyanis itt erősebbek a hitelkínálati korlátok, miközben a gazdasági növekedés szempontjából ennek a szegmensnek kiemelt jelentősége van. A program hatására a vállalati hitelezés visszaesése gyakorlatilag megállt, a kkv-hitelezés pedig enyhe expanzióba fordult. 

    Az nhp előtt a vállalati hitelállomány évi 4-5 százalékkal csökkent, a hitelprogram hatására azonban a csökkenés egy százalék körülire lassult, 2015-re pedig megállhat. A kkv-hitelek esetében még nagyobb a javulás, hiszen míg korábban ott is 4-5 százalékos éves csökkenés volt jellemző, a következő két évben az állomány növekedése várható. Az nhp első szakaszában 701 milliárd forint, a második szakaszban pedig, május végéig 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést, ami összesen a GDP 3 százalékának, illetve a kkv-hitelállomány 22 százalékának felel meg - tudatta az MNB. 

    Ebből az első szakaszban 177 milliárd forint, míg a második szakaszban 132 milliárd forint volt új beruházási hitel. Az nhp keretében nyújtott kedvező kondíciójú hitelekből alapvetően négy szektor, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az ingatlanügyletek, valamint a kereskedelem részesült. Az új beruházási hiteleken belül is ezek a szektorok domináltak. 

    Az első szakaszban az új beruházási hitelek közel 20-20 százaléka került az ingatlanügyletek, illetve a mezőgazdaság ágazatokba, több mint 15 százaléka a feldolgozóiparba, 10 százaléka pedig a kereskedelemmel foglalkozó vállalatokhoz. A második szakaszban a mezőgazdaság részesedése meghaladja a 35 százalékot, a kereskedelem és a feldolgozóipar részesedése pedig 15-15 százalék körül alakul - írja az MNB. 

    A program hatása már az idei év első negyedév beruházási adataiban is megjelent, hiszen a feldolgozóiparban éves alapon közel 30 százalék volt a növekedés, míg a mezőgazdaságnál megközelítette a 20 százalékot.

Forrás: MTI