A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
Újabb kéknyelv-betegség esetet igazolt 2025. október 8-án a Zala vármegyei Páka településen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A rezervátum létrehozásának fő célja a Mura-Dráva-Duna határvidék európai szinten is különleges.
Volt, ahol 5-6 centiméteres átmérőjű jég zúdult le a földekre, házakra és autókra.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
A betegség újabb behurcolásának megelőzése érdekében továbbra is tilos Romániából juh- és kecskeszállítmányok magyarországi rendeltetési címre történő beszállítása.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Az invazív halak jelenléte komoly problémát jelent, a kutatók szerint ezek a halak akár a Balatonhoz is eljuthatnak.
Hatalmas halpusztulás történt a Kis-Balatonon augusztus közepén, a szemtanúk szerint óriási harcsák, pontyok vesztek oda.
Zalában továbbra is rengeteg poloska van, akad olyan gazda, akinek a teljes ültetvényét tönkre tették.
Mégis befolyásolják a tó vízminőségét a horgászok által használt etetőanyagok.
A lakosságot együttműködésre és óvatosságra kérik.
Új mintavételi módszert fejlesztettek ki.
Folynak a betakarítási munkák Zala megyében.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
