Hatalmas eső zúdult le Magyarországra: mutatjuk, hol esett a legtöbb
Hosszú aszályos hetek után hoztak csapadékot hazánkba az elmúlt két napban átvonuló záporok, zivatarok.
Hosszú aszályos hetek után hoztak csapadékot hazánkba az elmúlt két napban átvonuló záporok, zivatarok.
Több megyére is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki szerdára Magyarországon zivatar és felhőszakadás veszélye miatt.
A hét első felében többfelé várhatók záporok, helyenként akár intenzív viharok is, miközben a tartós hőség is mérséklődik.
Hatalmas pusztítást végzett hétfőn az országon átrobogó viharrendszer, nem kímélte az épületeket, a fákat, az autókat, a villanyvezetékeket sem.
Zivatarok és felhőszakadás miatt a HungaroMet országos figyelmeztetést adott ki keddre.
Zivatarok és magas hőmérséklet, valamint felhőszakadás miatt a HungaroMet több megyére adott ki figyelmeztetést az országban vasárnapra.
Hazánk két része között 20 fokos kontraszt alakult ki péntek kora délutánra, van, ahol már 10-15 fokkal hűvösebb van, mint tegnap.
Hétfőtől a déli országrészben is nő a csapadékhajlam, és kedden, majd szerdán az Alföldön is lehet némi eső.
Az előrejelzések szerint egy 75 évvel ezelőtti hőmérsékleti rekord dőlhet meg július 3-án.
A legfrissebb előrejelzések szerint a hét legvégétől érkezhet érdemi csapadék az országba.
Záporos, zivataros idővel számolnak mind a fizikai, mind a mesterséges intelligencia alapú modellek.
Csütörtök kora este éri el az országot a rég várt frissítő hidegfront nyugat felől.
A nagyfokú aszály főként a kukoricát, napraforgót és a szóját sújtja, de az őszi kalászosoknál is kényszerérés figyelhető meg.
A magas középhőmérséklet miatt a HungaroMet 7 megyére, míg zivatarok végett 4 megyére adott ki első fokú figyelmeztetést.
Heves zivatarok érkezhetnek ma délután az északnyugati tájakra, nagy méretű jég, viharos szélrohamok kísérhetik őket.
Hőségre készülhetnek a dél-alföldi területek, illetve a Dunántúl keleti részének lakói.
Viharos széllel érkezett meg a hidegfront Magyarországra hétfőn, keleten ugyanakkor ennek nyoma sem volt.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.