Imádják külföldön ezt a magyar húst: itthon nem esszük, pedig van bőven
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Különleges agancsú gímbikát ejtett el az alsónánai Nimród Vadásztársaság egyik tagja a szeptemberben kezdődő szarvasbika vadászati szezon első napjaiban.
Bár az országban szórványosan előfordul, ebben a térségben korábban nem ejtettek el ebből a vadállatból.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
A vadföldgazdálkodás bevezetése komplex feladat, amely számos ökológiai, gazdasági és technológiai tényező figyelembevételét igényli.
A vadon élő állatok populációja drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, ami szorosan összefügg a klímaváltozással.
A vírus terjedésében a vadon élő állatok, különösen a vaddisznók és szarvasfélék egyre jelentősebb szerepet játszanak.
A Káli-medence legkiválóbb termőterületén, a Mezőmál dűlőben tíz hektárnyi összefüggő szőlőterületet kellett felszámolni.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A nagy számban jelen lévő kormoránok jelentős károkat okoznak, a Balatonnál tapasztalt problémák más vízterületeken is jelentkeznek.
Már teljesen biztos, hogy nemzeti rekorddal büszkélkedhet a Bakony-Vad Vadásztársaság.
Új magyar dámrekord született azzal, hogy a Bakony-Vad Vadásztársaság vadászterületén egy bérvadász kiemelkedő trófeájú bikát hozott terítékre.
Egyre komolyabb aggodalmat keltenek a sárvári lakosságban az utcákon kóborló rókák.
Az erdők biztosítják a vadak élőhelyét és számos állatfaj számára nyújtanak táplálékot, búvóhelyet és szaporodási lehetőséget.
A környéken működő vadásztársaság értesítette a helyi önkormányzatot, ezután felhívást intéztek a lakosság számára.
Már nemcsak a hőség, hanem a vadak is komoly károkat okoznak a magyar gazdáknak, egyelőre nincs rá megoldás.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.