Az Országos Magyar Vadászkamara felkérte a vadászokat a ragadós száj- és körömfájás tüneteinek megfigyelésére a vadállományban.
Az aranysakál az elmúlt évtizedekben ismét elterjedt hazánkban, és egyre nagyobb gondot okoz a vadgazdálkodók számára.
Egyre bátrabbak a vadállatok a Balaton környékén, a szükség és az alkalmazkodóképesség hajtja őket a települések felé.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rágcsálók ellen nem méreggel, hanem azok természetes ellenségeivel, a ragadozó madarakkal próbálnak védekezni a szakemberek.
Már teljesen biztos, hogy nemzeti rekorddal büszkélkedhet a Bakony-Vad Vadásztársaság.
Új magyar dámrekord született azzal, hogy a Bakony-Vad Vadásztársaság vadászterületén egy bérvadász kiemelkedő trófeájú bikát hozott terítékre.
A szakértők keresik a választ az aggasztó mértékű őzpusztulásra Csongrád-Csanád vármegyében.
A videó megerősíti, hogy nem csak a parton, hanem a Balatonban is kitűnően mozognak az állatok.
Az erdők biztosítják a vadak élőhelyét és számos állatfaj számára nyújtanak táplálékot, búvóhelyet és szaporodási lehetőséget.
A környéken működő vadásztársaság értesítette a helyi önkormányzatot, ezután felhívást intéztek a lakosság számára.
A felére kellene csökkenteni a szarvasállományt Magyarországon, mostanra ugyanis jelentősen túlszaporodtak.
A vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelőssel.
Már nemcsak a hőség, hanem a vadak is komoly károkat okoznak a magyar gazdáknak, egyelőre nincs rá megoldás.
Romániában a túlszaporodott medveállomány olyan konfliktusokat idézett elő állat és ember között, amely nemritkán valamelyik fél életébe került.
Hét év után ismét farkast észleltek a magyar-osztrák határ közelében, Kőszegtől nem messze.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
