Itt a termelők véleménye: akkor kell megtartani a vizet, amikor van
Több ezer gazda részvételével készült felmérés Magyarországon a vízvisszatartási hajlandóságról.
Több ezer gazda részvételével készült felmérés Magyarországon a vízvisszatartási hajlandóságról.
A nagy forróság miatt brutális oxigénhiány alakult ki, és kóros iszapgáz szabadult fel a halastavakban.
Az erdei tüzek relatív gyakorisága jelentősen megnövekedett az utóbbi évtizedekben.
Sokáig mindössze tudományos viták tárgya volt, mostanában viszont a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a globális felmelegedés hatásait.
Nagyon fontos, hogy a jelenlegi száraz és forró időszakban mindenki odafigyeljen a vízfogyasztására.
A bizonytalan időjárási viszonyok rányomják a bélyegüket az európai körtetermelésre.
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehet öntözni Magyarországon.
Öntözés nélkül ma már nem számíthatunk megfelelő termésmennyiségre szinte egyik kertészeti növényünk esetén sem.
A belügyminiszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot.
Egyes tanulmányok szerint a Kiskunság egy része egyike lesz Európa félsivatagi tájainak.
Spanyolországban idén is folytatódik a fokhagymaterület évek óta tartó zsugorodása.
Az ország nagyobb részén 20–30 mm tartós vízhiány tapasztalható
A tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte az Agrárkamara és a MAGOSZ.
A klímaváltozás miatt különösen fontos a megfelelő vízgazdálkodás Magyarországon.
A klímaváltozás miatt a változó csapadékviszonyok és a szárazságok Európa jelentős területén évről évre egyre nagyobb kihívást fognak jelenteni.
A vízhiány miatt bevezetett öntözési korlátozások elleni tiltakozásul vonulnak utcára a spanyol gazdák.
Súlyos következményei lehetnek annak, hogy egyre gyorsabban fogynak a Föld felszín alatti vízkészletei.
Az engedély nélkül fúrt kutak is pusztává teszik a tájat Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója szerint.
Te belegondoltál már abba, mi történhet a növényekkel, ha 10 napig nem öntözöd őket?

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.