2024. március 22. 14:56
Aggasztó hírek jöttek a magyar ivóvízról: durva, mire derült fény
Egy bizonyos szempontból valóban víznagyhatalom Magyarország, de a teljes kép ennél kicsit kevésbé hízelgő.
2025. december 5. péntek Vilma
Egy bizonyos szempontból valóban víznagyhatalom Magyarország, de a teljes kép ennél kicsit kevésbé hízelgő.
A klímaváltozás miatt különösen fontos a megfelelő vízgazdálkodás Magyarországon.
Sürgősen lépni kell az Alföld elsivatagosodása ügyében, ám a megoldás tekintetében még nagy az ellenállás a társadalom részéről.
2023-ban több változtatás is megjelent, az egyik ilyen az úgynevezett Víz Keretirányelv betartására vonatkozik.
Elkészült a tájékoztató a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatás és a víz keretirányelv közötti kapcsolatról.
A fagyhiány komoly veszélyt jelenthet a Balatonnak, nagy baj lehet még a magyar tengernél.
Paradigmaváltás nélkül, mely egyaránt vonatkozik az állami és a termelői szereplőkre, jelentős előrelépés nem várható.
A Föld kilenc kritikus határából hatot már átlépett az emberiség, de talán nincs minden veszve.
A 2022-es aszály után szemléletváltásra van szükség a vízfelhasználásban Magyarországon.
A fagy jelenti a legnagyobb veszélyt a vízvezetékekre és a vízórákra, figyeljünk oda rá!
Végső határidejéhez közeledik „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázat beadása.
Többféle megoldás is létezhet az egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány kezelésére?
1-3 éven belül változás állhat be, és megduplázódhatnak az öntözött területek hazánkban.
Emberi hatásokra komoly változásoknak indult a magyar tenger, hiszen az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt.
Akár 300 ezer forintra is megbüntethetik azt, aki nem tartja be a vízkorlátozással járó szabályokat.
Csaknem egyharmadával több vizet használtak el a magyar termelők a földek öntözésére 2022-ben, mint egy évvel korábban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
