2025. október 28. 19:29
Erős szabályozás lépett érvénybe, ez vár a gazdákra a jövőben
A mezőgazdasági vízhasználat szerkezete az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult.
2025. december 5. péntek Vilma
A mezőgazdasági vízhasználat szerkezete az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult.
Az élelmiszeripar a gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely jelentős mértékben igénybe veszi a természetes erőforrásokat.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
Vannak olyan partszakaszok is, ahol száraz lábbal lehet besétálni a Balaton medrébe.
Három nap alatt két és fél métert emelkedett a Duna vízszintje, Budapesten pénteken várható a tetőzés.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint extrém alacsony kisvizek jellemezték a tavaszt.
Több mint 400 kilogramm busa pusztult el az Akolszögi Holt-Tiszában, ahol másfél hónapja bomlanak a parton.
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
Kisebb árhullám vonul le a Tiszán a nagy adag csapadék miatt, ami az elmúlt napokban érkezett.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan, hogy márciusban előbukkanjon a víz alól az Ínség-szikla.
Kritikusan alacsony szinten áll a hóban tárolt vízmennyiség a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein.
Több ezer gazda részvételével készült felmérés Magyarországon a vízvisszatartási hajlandóságról.
A két hete tomboló hőség ellenére a Balaton tekintetében továbbra sem beszélhetünk algásodásról.
Több mint nyolcszáz kilométeren árvízvédelmi készültség van, tetőzik a Duna Budapestnél.
A közelmúltban két egymástól független lénai tok fogásról értesült a Balatoni Halgazdálkodási Zrt.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
