Egyre többen vetnek most ilyen növényt itthon: sokan vágnak bele
Kiváló minőségű, megfelelő mennyiségű kalászos vetőmag kerülhet a földbe tavasszal a VSZT adatai alapján.
Kiváló minőségű, megfelelő mennyiségű kalászos vetőmag kerülhet a földbe tavasszal a VSZT adatai alapján.
Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát.
Az elmúlt héten lehullott jelentős mennyiségű csapadék megnehezítette és megakasztotta a betakarítási munkákat.
A közelgő vetési szezonban a termelésbiztonság érdekében kiemelt jelentősége lesz az ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használatának és a gombabetegségek elleni vetőmagkezeléseknek.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A vetés ugyan még várat magára, de a gazdák a tavaszi fejtrágyázást már elvégezték.
Az elmúlt év megmutatta, hogy Magyarországon is óriási lehetőségek rejlenek a tritikálé termesztésében.
Összességében talán nem lesz súlyos kalászos vetőmaghiány 2022 őszén, de bizonyos vetőmagok hamar elfogyhatnak.
A tömegtakarmányt fogyasztó állatállományok esetében különösen nagy jelentősége van a termésbiztonságnak, ezért célszerűnek látszik több növényfajra alapozni az ellátásukat.
Előnyben a sokszínű vetésforgó.
Azoknak, akiknek a nagy termés mellett fontos a stressztűrés is.
Új szempontok a kalászos fajták nemesítésében.
Fontos változás jöhet a takarmányozáshoz szükséges termények exportjában.
Jó minőségű kenyérgabona-vetőmag termett 2021-ben a magyar földeken.
Katalógusunkban minden hazai termőterületre és minden igényre talál megoldást.
Közzétette az őszi kalászos vetőmagok tájékoztató árát a Vetőmag Szövetség.
A kukoricában folyamatosan és körültekintően kell védekezni a gyomnövények ellen.
Továbbra sem engedi be Magyarország a területére az ukrán mezőgazdasági termékeket.
2025 első négy hónapjában 78 százalékkal nőtt a fagyasztott zöldborsó behozatala Magyarországra.
Nemcsak az elárasztott és omladozó sóbánya megmentése okoz fejtörést a szakembereknek Romániában.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.