A legnagyobb gabonatermesztő régióban a tavaszi fagyok után most a magas hőmérséklet és a szárazság okoz problémát a földeken.
Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.
A 2024-es 560 ezer tonnás termés után az idei évben 10%-kal kisebb volument valószínűsítenek Európa négy fő kajszitermesztő országában.
A hazai őszibarack ágazat mindentől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.
Vannak gyümölcsök, amik még elérhető áron vannak a magyar boltokban, azonban akadnak olyanok is, amikért már jobban a zsebünkbe kell nyúlni.
Kézenfekvő megoldás jelenthetnek a talajon keresztül ható preemergens növényvédő szerek a korai gyomkonkurencia ellen.
A hazai gyümölcstermő területek jelentős részén súlyos, sok esetben 80-100%-os virág- és gyümölcskezdemény-károk keletkeztek.
Országos szinten a cseresznyetermés akár 70%-a is kieshet az idei évben a románoknál.
Németországban április elején kezdik el forgalmazni a piacon az üvegházi gyümölcsöt.
A legnagyobb kakaótermelő országokban, Elefántcsontparton és Ghánában jelentős terméskiesés következett be.
Az utóbbi évek legkisebb termése mellett az export üteme alig lassult az idei szezonban a lengyeleknél.
A globális kávéárak az elmúlt 14 hónapban közel megduplázódtak, az áremelés a fogyasztói árakban is megmutatkozik.
Folyamatosan romlanak a kukorica és szója termésprognózisok az aszályhelyzet miatt Argentínában.
Mélypontra jutott a citrusfélék termesztése Floridában az időjárás és a betegségek miatt.
Tripsz és vírusok okoznak gondokat a zöldségtermesztőknek Almeríában, már szállítmányokat is töröltek emiatt.
Óriásit emelt az előző prognózisában közölt adatain az Agreste, ennek hátterében a PACA régió vártnál is messze jobb hozamai állnak.
Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es.
A 2022-es Agrárszektor Konferenciát az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály határozta meg.
A birs néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbb vidéki ház udvarában megtalálható volt, ma azonban kevés a termés és jócskán meg is drágult.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
