A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
2025-ben az Ökotárs Alapítvány által megrendezett Év Fája versenyen a békéscsabai Emlékek fája győzött.
Hét fa került a döntőbe az Év Fája versenyen, mutatjuk, milyen fákra lehet szavazni.
Ezen öt szakember közül fogja valaki megkapni 2025-ben a Borászok Borásza díjat.
Egy magyarországi platánfára is lehet szavazni a 14. az Év európai fája versenyen.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, a kertészek egyik kedvence lett az Év fája 2025-ben.
A kecskefűz, a korai juhar és a rezgő nyár közül lehet választani, egészen november 20-ig.
Kevesebb uniós beavatkozást követelnek a lengyel gazdák az EU-tól a szavazás előtt.
Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának felülvizsgálatát.
Az ipar és a nagy állattartó gazdaságok szennyezésének csökkentéséről szavaztak.
Az idei közönségszavazás során magabiztos győzelem született, az első helyezett a voksok közel felét megkapta.
Már lehet szavazni a 2024-es év beporzóira, amelyek ezúttal a valódi nappali lepkék közül fognak kikerülni.
Az Európia Bizottság további 10 évvel hosszabbította meg a vitatott növényvédő szer engedélyét.
Lezárult a nagy verseny, most a Szekszárdi Remete berkenye lett az Év Fája 2023-ban.
A „minősített többség” mércéje hiányzott ahhoz, hogy döntés szülessen a glifozát ügyében.
Még az idén pont kerülhet a glifozát újbóli engedélyezésének kérdésére az Európai Unióban.
Az elmúlt 2 napban lehullott csapadéknak köszönhetően megszűnt a tűzkockázat Somogy, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Békés, Hajdú-Bihar vármegyében.
A legtermészetesebb állapotban lévő erdőkben is folyamatosan jelen van az elhalás, amely hirtelen, illetve fokozatosan, lassú korhadás révén is bekövetkezhet.
Voltak olyan pontok, ahol semmi sem esett, de akadtak olyanok is, ahol akár egy-két havi átlagcsapadék hullott.
Az alacsony kezdő árszintről indulva azonban egyelőre meglehetősen intenzív a drágulás, de nagyon kevés új alma van még a piacokon.
Nagy István a vihar utáni gyümölcsmentésre buzdítja a gazdákat, hangsúlyozva a szilva sokoldalú felhasználási lehetőségeit.
