A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
Somogy vármegyében több mint 2000 hektárnyi területen sikeresen lezajlott az amerikai szőlőkabóca elleni őszi légi permetezés.
Az agrárminiszter a Facebook-oldalára kitett videóban számolt be a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés állásáról.
Az aranyszínű sárgaság az egyik legveszélyesebb szőlőt fertőző zárlati károsító, amit hazánkban először 2013-ban mutatott ki a hatóság.
Indul az aranyszínű sárgasággal fertőzött szőlők drónos felderítése Magyarországon.
Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés.
22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésében merül ki.
Szakmai összefogás indul az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzéssel szemben itthon.
Két rovarölő szer kapott szükséghelyzeti engedélyt amerikai szőlőkabóca ellen itthon.
Az amerikai szőlőkabóca elleni termelői védekezéshez az Agrárminisztérium 2025-ben is támogatást nyújt.
A szőlő aranyszínű sárgaság kórokozó Somló borvidéken való megjelenésével már a hazai borvidékek közel 70%-át érinti a fertőzés.
Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.
Március 31-ig nyújtható be támogatási kérelem az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez.
Rettenetes kártevő fenyegeti a Balaton környéki szőlőket, de még nem késő védekezni ellene!
A Nébih a betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
A szőlő termőterületének csökkenése az elmúlt évtizedek alatt szinte folyamatosan megfigyelhető volt Magyarországon.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
