2025. október 25. 06:01
Magyarország sem ússza meg a brutális időjárást: elkerülhetetlen, ami jön
Már most itt az ideje felkészülnünk a klímaváltozással kapcsolatos ártalomcsökkentésre.
2025. december 5. péntek Vilma
Már most itt az ideje felkészülnünk a klímaváltozással kapcsolatos ártalomcsökkentésre.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
A Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepe jelentős fejlesztésen esett át.
A növények szárazságtűrő képessége egy rendkívül komplex tulajdonság, amely számos tényezőtől függ.
Itt a nyár, itt a jó idő, ami azt jelenti, hogy bőven van tennivalónk a kertünkben.
Kaliforniában egyre több termelő hagy fel a mandula termesztésével a pisztácia kedvéért.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
Az emberi hajszálnál ezerszer kisebb nanorészecskék új dimenziót nyitnak az agráriumban.
A csicseriborsó kiváló szárazságtűrő képessége és magas fehérjetartalma révén fenntartható alternatívát kínálhat az élelmezésbiztonság megteremtéséhez.
Bizonyos növények jobban szeretik ha kicsit szárazabban hagyjuk őket, viszont vannak amelyek éppen ellenkezőleg, tehát magas vízigénnyel rendelkeznek.
Ha ezeket a növényeket ültetjük, nagyobb eséllyel vehetjük fel a harcot a forrósággal és a csapadékhiánnyal szemben.
Tovább folytatódik a kánikula itthon, ami a termelőknek is további nehézséget okoz.
Akár több havi aszályos időjárást is kibíró kakaónövény kifejlesztésébe kezdtek az izraeli kutatók.
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
Egyre népszerűbb Magyarországon a csicseriborsó, ahogy a belőle készült szendvicskrém, a humusz is.
A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte azt a határt, amely tovább nem tartható.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
