A Japán rizskészletek az eddig valaha mért legalacsonyabb szintekre estek, mely részben betudható a fellendülő turizmusnak.
Az EU, az Egyesült Királyság és az USA visszautasíthatja a pakisztáni rizsexportőrök szállítmányait, miután több tételben is szermaradványt mutattak ki.
FAO élelmiszerár-indexe március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
Nemzeti ételük miatt aggódnak a spanyolok, amely teljesen eltűnhet egy uniós tilalom nyomán.
2024-ben a száraz időjárás és az exportkorlátozások miatt a feszültté válhat a globális alapélelmiszer-kínálat.
Komoly problémákat okozhat az afrikai és délkelet-ázsiai országokban a rizsre kivetett indiai exporttilalom.
Megtorpantak a nemzetközi élelmiszerárak októberben, mintegy 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
Hiába nő évről évre a rizstermelés, a rizskészletek csökkenő tendenciát mutatnak.
India egyre nagyobb szereplővé növi ki magát az agrártermékeket illetően is, teljes gabonakibocsátása megközelíti a 150 millió tonnát.
A panaszok hatására az indiai kormány csökkentheti a basmati rizsre kirótt minimum exportárat.
Rendkívül nehéz helyzetbe hozta a basmati rizs termesztőit az indiai kormány döntése.
A legnépesebb ország 85 milliárd dollárnyi kereskedelmet folytat csak az Emirátusokkal, de más országokban is növekszik a szerepe.
India korlátozza a rizsexportot, ez pedig komoly problémákat okoz a világpiacon.
Csökkent a nemzetközi élelmiszerár-index, a bőséges készletek miatti árzuhanás alól csak a rizs és cukor jelentett kivételt.
Az El Nino miatt gyengébb termésre lehet számítani Ázsiában, ennek pedig komoly következményei lehetnek.
A napi munkába a precíziós eszközöket, így a drónokat is bevonják a MATE-n, melyek révén még hatékonyabb eredmények érhetők el.
Az intézkedés dominóhatást indíthat el, akár az üzemanyagok ára is feljebb mehet.
Rekordmagasságba emelkedett a rizs ára Ázsiában, ez pedig könnyen élelmezési válsághoz vezethet.
A kukorica és a cukor árzuhanása csak részben tudta tompítani a nemzetközi piacokon dráguló búzát és növényi olajokat.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
