Miközben a nagyáruházak tavaszi kínálatának idei árai sokakat sokkolhatnak, a hazai kerttulajdonosok egyre tudatosabb irányba fordulnak.
Február közepén már virágzik a hóvirág és a téltemető a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében.
A Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén kiemelkedő fejlesztés indul el európai uniós támogatásnak köszönhetően.
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
Az idegen állat- és növényfajok behurcolása világszerte komoly ökológiai kockázat.
A mezőgazdaság előtt álló kihívások közepette a vetőmag kiválasztása minden vetés előtt kulcsfontosságú döntés.
A szakaszos termesztés a kulcsa annak, hogy ne egyszerre, hirtelen ömöljön ránk a termés.
Nagy István a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Búzagyűjtő- és Kenyérünnepen veszélt a nyári aratás hazai eredményeiről.
In vitro módszerrel segítené két veszélyeztetett szegfűfaj fennmaradását a Debreceni Egyetem.
A tiltott növényekkel kapcsolatos listák fajösszetétele folyamatosan változik, és ezzel a kertészetek és az árudák többnyire naprakészek is.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
Egyre kedveltebbek itthon is az olyan többfunkciós élő kerti térelválasztók, sövények, amelyek ehetők is.
A kiskertekben számos olyan növény bújik meg, melyekről nem is gondolnánk, hogy gyógynövények is.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Az egyik legnagyobb kihívást jelenleg a klímaváltozás jelenti, át kell tehát állítaniuk a látásmódjukat a magyar termelőknek.
A 2024-es évben mintegy 100 ezer köbméterrel nőtt meg a Pilisi Parkerdő élőfakészlete.
Változó vastagságú fátyolfelhőzet szűrheti a napsütést, helyenként (főleg délnyugaton) olykor el is takarhatja a napot, de kisebb csapadék legfeljebb elvétve alakulhat ki
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
