Milliárdok ömlenek a magyar falvakba: így pörgetnék fel a vidéket
A falusi útalap keretében - állami alsóbbrendű utak fejlesztéséhez, a program indulása óta több mint 382 milliárd forinttal járult hozzá a kormány.
A falusi útalap keretében - állami alsóbbrendű utak fejlesztéséhez, a program indulása óta több mint 382 milliárd forinttal járult hozzá a kormány.
A 2026-os költségvetés kiadásainak mindössze 6%-a számít zöldnek, messze elmaradva az EU 30%-os klímacéltól.
A globális kisállateledel-piac 2024-ben elérte a 200 milliárd dolláros forgalmat, 1,6%-os növekedést produkálva.
A Fortenova Grupa 550 millió eurós refinanszírozási megállapodást kötött az Unicredit és a Zagrebacka Bank pénzintézetekkel.
Az Európai Unió magasabb vámokat szándékozik bevezetni az orosz műtrágyákra és egyéb mezőgazdasági termékekre.
Az Európai Bizottság szerint közel a kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal.
Donald Trump volt amerikai elnök jelentős kereskedelmi megállapodást jelentett be Japánnal, amely 15 százalékos vámot vezetne be a japán exportra.
Két újonnan megjelent támogatás segíti a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztését.
Az Európai Bizottság radikális reformjavaslatot terjesztett elő a Közös Agrárpolitika átalakítására, amely jelentősen csökkentené a közvetlen támogatásokat.
A kínai kukoricaimport drámai visszaesést mutat: az USDA 5 millió tonnára csökkentette a 2024-25-ös előrejelzést a korábbi 7 millió tonnáról.
Csaknem 100 milliárd forintból fejlődhet tovább az élelmiszeripar Magyarországon.
Már csaknem minden jogosult gazdálkodó megkapta a terület- és állatalapú támogatásokat.
A közeljövőben gyorsabban kifizetett támogatásokban és sikeres pályázati lehetőségekben bízhatnak a gazdák.
Négy év alatt megduplázódott a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások aránya itthon.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében már 46 pályázati felhívást tett közzé az agrártárca, összesen 1502 milliárd forint forrással.
Az Alföldi Tej Kft. a bevételcsökkenés ellenére is eredményesebben gazdálkodott 2024-ben, mint azelőtt.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.