2025. január 23. 18:27
Örülhetnek a felvételizők itthon: ez most sokaknak plusz pontot jelent
A felsőoktatási felvételi eljárás során plusz pontként is beszámítható dróntechnológiai képzést indít a MATE.
2025. december 5. péntek Vilma
A felsőoktatási felvételi eljárás során plusz pontként is beszámítható dróntechnológiai képzést indít a MATE.
A meddőség és a penészgomba-toxinok közötti kapcsolatot vizsgálják a Semmelweis és a MATE kutatói.
Dr. Vona Viktóriával és Prof. Dr. Milics Gáborral beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről
Az erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
A MATE rektora cáfolta a Budai Arborétum sorsával kapcsolatban felröppent híreszteléseket.
A világon elsőként életképes magokat teremtek a MATE holdtalajban elültetett mustárnövények.
Magyarországon 2023 augusztusában észlelték először az ázsiai lódarazsat, jelenleg nincs megerősített információnk újabb megjelenésről.
Ez idáig csak hazánk szűkebb környezetére terjedt ki az egyetem oktatási hálózata, ami immáron hivatalosan is tovább szélesedett.
„Élelmiszeripari csomagolás- és címketervezés alapjai” képzés indul a MATE Budai Campusán.
A hosszútávú stratégiai együttműködést egyik fő célja a kulturált borfogyasztás népszerűsítése az egyetemeken.
Mintegy 400-an jelentkeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakirányú továbbképzéseire.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
Kiemelt fontosságú, hogy a magyar mezőgazdaság termékei minél több ország piacára eljussanak.
Az agroökológiai és agrotechnikai tényezők mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a fajta megválasztására is.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a KSZGYSZ szorosabbra fűzi szakmai kapcsolatait.
Állami elismerést kapott a MATE Georgikon Campusán nemesített Georgikon 10EE szőlő alanyfajta.
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
