A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
A minőség és az ár alapján választanak a húsvéti édességek közül a magyar vásárlók.
Jelentősen visszaesett az édességfogyasztás Magyarországon, de az ágazatnak nem ez az egyetlen gondja.
Bár rengeteg ízben kapható, a magyarok körében még mindig a zselés szaloncukor a legkeresettebb.
Az édességgyártók szerint ezek a nassolnivalók lehetnek a következő időszak slágerei.
8 millió csokimikulást adnak el évente hazánkban, még mindig a tejcsokis a legangyobb kedvenc.
Igazi csokimikulás-nagyhatalom vagyunk.
Az ünnepi édességeket is elérte a drágulás.
Beindultak a hazai édességgyártók, ezek az idei év slágerei.
Abban reménykednek, hogy a Mikulás sikeresebb lesz, mint a húsvéti nyuszi.
De azért a hagyományos édességek kedvelőinek sincs mitől tartaniuk.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
