Megjelent az Agro Napló novemberi száma: erről nem érdemes lemaradni
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VII. rész
II. rész
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatójával, dr. Herczegh Andrással beszélgettünk.
Ne feledjük a fű, illetve a fű-here-lucerna keverékek jelentik a szarvasmarhák természetes táplálékát.
A termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termeszthetnek.
A KITE Zrt. 2025. október 7-8-án rendezte meg őszi szántóföldi bemutatóját Nádudvaron.
A közös munka középpontjában továbbra is a mikrobiológiai készítmények értékelése áll.
Már a csapadékosabbnak hitt tájak sincsenek biztonságban, az egész agrártermelés hullámzik.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
Az Európai Unió többéves pénzügyi keretének tervezetében jelentős átrendeződés várható.
Megrázó részletek: pszichológust hívott dolgozóihoz a fertőzött rábapordányi marhatelepet irányító Bóna Szabolcs.
Kedvező együttállás született, rég áhított fejlesztések valósulhatnak meg itthon.
A biomassza nem csak a mi és állataink élelme, hanem energiává alakítható anyag, ugyanakkor a hozzáférése társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel jár.
A mezőgazdaságban nemcsak a nitrogénműtrágyák kijuttatása, de azok hasznosulása is egyre fontosabb kérdés.
Nincs más lehetőség, fokozni kell a járványvédelmi intézkedéseket és erősíteni kell a folyamatokat.
Elemzésekkel, pályázati tanácsadással és AI-asszisztenssel segítené az MBH a termelőket.
Folyamatosan növekvő érdeklődés és kereslet övezi a cirkot, amely Európában és Magyarországon is komoly kitörési lehetőséggel kecsegtet.
December 2-4-én rendezi az Agrárszektor Konferenciát a Portfolio Csoport Siófokon.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.