Most lehull a lepel: ezt biztosan sokan nem tudták a magyar mézről
Magyarország európai uniós szinten a legjelentősebb méztermelő országok közé tartozik.
Magyarország európai uniós szinten a legjelentősebb méztermelő országok közé tartozik.
A felek egyetértettek abban, hogy óriási lehetőséget rejt a két ország közötti agráregyüttműködés.
Továbbra sem tudják eladni mézkészletüket a hazai méhészetek, az Európai Unión kívülről érkező dömping miatt túlkínálat van a tagállamokban.
Ömlik az import "méz" Európába, a tagállamokból érkező minták fele nem felelt meg az uniós előírásoknak.
Az elmúlt évben csaknem 42 százalékkal több, mintegy 68 ezer tonna kínai méz érkezett az EU-ba.
Bajban vannak a hazai méztermelők, és velük együtt a beporzás jövője is a külföldi dömping miatt.
A méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban, amely nélkül nincs fenntartható fejlődés.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Jó ideje komoly gondok vannak a magyar méhészeti ágazatban, ősz óta nem javult a termelők helyzete.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Lassan nemcsak a színe lesz arany a méznek, hanem az ára is a nagyobb üzletekben.
A Magyarországon megtermelt mézek nagyobbik része évről évre mindig exportra kerül.
Nagy István Isztambulban: Ha beporzók nincsenek, akkor világ sincs, mert a beporzás egy kiemelten fontos dolog.
Rengeteg, mintegy 173 ezer tonna mézet importált az Európai Unió, az import méz fő származási helye Ukrajna.
Az élelmiszer-drágulás a mézet sem kerülte el.

Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.