Sokkoló adatokat közöltek Európáról: ezt senki nem fogja zsebre tenni
A mögöttünk hagyott esztendő a Föld egészét nézve a sorban a harmadik legmelegebb volt.
A mögöttünk hagyott esztendő a Föld egészét nézve a sorban a harmadik legmelegebb volt.
A tavalyi esztendő volt minden idők harmadik legmelegebb éve a mérések kezdete óta.
Júniusban a hónap 26. napján volt a legmelegebb, most július folytathatja a sort.
17 vármegyére adtak ki figyelmeztetést zivatar vagy magas középhőmérséklet miatt.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
Tejtermékeket nem célszerű az ajtóban tárolni, annak ellenére sem, hogy számos hűtőmodell kifejezetten erre a célra kialakított rekeszekkel rendelkezik.
Az észak-nyugati részekre már megérkezett a lehűlés, délkeleten viszont még tombol a kánikula.
Teljesen megkavarodott Európa időjárása: északon vannak a nagy melegek, míg délen hűvösebbek a napok.
A kontinens szárazföldi átlaghőmérséklete 6,03 fok volt, ami 2,41 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak márciusi átlagát.
Súlyos gondokat okozhat globális és hazai szinten is a klímaváltozás, erre fel kell készülni a jövőben.
Az ország legmelegebb és leghidegebb pontját is a Dunántúlon találjuk, akár 17 fokos eltérést is tapasztalhatunk.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.