Brutális forróság közelít: 104 éves melegrekord dőlhet meg itthon
Júniusban a hónap 26. napján volt a legmelegebb, most július folytathatja a sort.
Júniusban a hónap 26. napján volt a legmelegebb, most július folytathatja a sort.
17 vármegyére adtak ki figyelmeztetést zivatar vagy magas középhőmérséklet miatt.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
Tejtermékeket nem célszerű az ajtóban tárolni, annak ellenére sem, hogy számos hűtőmodell kifejezetten erre a célra kialakított rekeszekkel rendelkezik.
Az észak-nyugati részekre már megérkezett a lehűlés, délkeleten viszont még tombol a kánikula.
Teljesen megkavarodott Európa időjárása: északon vannak a nagy melegek, míg délen hűvösebbek a napok.
A kontinens szárazföldi átlaghőmérséklete 6,03 fok volt, ami 2,41 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak márciusi átlagát.
Súlyos gondokat okozhat globális és hazai szinten is a klímaváltozás, erre fel kell készülni a jövőben.
Az ország legmelegebb és leghidegebb pontját is a Dunántúlon találjuk, akár 17 fokos eltérést is tapasztalhatunk.
Napközben gyorsan melegszik a levegő, a csúcshőmérséklet eléri a 21-27 fokot, legmelegebb délen lesz.
30-31 fokot mutathatnak a hőmérők a legmelegebb órákban, északnyugaton 10 fokkal lesz hűvösebb.
Mindössze 0,01 fokkal maradtunk el az eddigi legmelegebb, 1992-es augusztustól.
Ukrajnában immár az ötödik egymást követő héten csökken a szilva ára a piacokon.
Egy napra fellélegezhetünk itthon, aztán pedig újra 35 fok fölé melegszik az idő.
Az évtized végére jelentősen modernebb, versenyképesebb mezőgazdaság és élelmiszeripar formálódik, amely képes lesz hatékonyan fellépni a külpiacokon is.
A háború és a korábbi aszályos időszak miatt a szokásosnál kevesebb áru van a piacokon, de augusztus elején már bővülni kezdett a kínálat az ukránoknál.
A szakértők szerint az egyik legelterjedtebb hibás gyakorlat a vegyszerek, különösen a hipó alkalmazása.