Kettészakadt az ország: 20 fokos különbség alakult ki kelet és nyugat között
Az észak-nyugati részekre már megérkezett a lehűlés, délkeleten viszont még tombol a kánikula.
Az észak-nyugati részekre már megérkezett a lehűlés, délkeleten viszont még tombol a kánikula.
Teljesen megkavarodott Európa időjárása: északon vannak a nagy melegek, míg délen hűvösebbek a napok.
A kontinens szárazföldi átlaghőmérséklete 6,03 fok volt, ami 2,41 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak márciusi átlagát.
Súlyos gondokat okozhat globális és hazai szinten is a klímaváltozás, erre fel kell készülni a jövőben.
Az ország legmelegebb és leghidegebb pontját is a Dunántúlon találjuk, akár 17 fokos eltérést is tapasztalhatunk.
Napközben gyorsan melegszik a levegő, a csúcshőmérséklet eléri a 21-27 fokot, legmelegebb délen lesz.
30-31 fokot mutathatnak a hőmérők a legmelegebb órákban, északnyugaton 10 fokkal lesz hűvösebb.
Mindössze 0,01 fokkal maradtunk el az eddigi legmelegebb, 1992-es augusztustól.
A kutatók szerint a szélsőséges globális hőmérsékletek valószínűleg 2024-ben is folytatódni fognak.
2023 nyarán rendkívüli módon felgyorsult a klímaváltozás okozta felmelegedés, ami az ősz során tovább folytatódhat.
A tengerfelszín globális hőmérséklete elérte a 20,98 Celsius-fokot, ami a legmagasabb globális havi átlag a mérések kezdete óta.
A csalán kiváló alapanyag természetes tápoldat készítéséhez, érdemes foglalkozni vele.
Fiatal barnamedvét észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban, Égerszög külterületén, egy szórónál figyelték meg az állatot.
A konyhakertekben gyakran a jól bevált, népszerű zöldségek dominálnak, pedig számos ma már ritkábban termesztett faj is létezik.
Negatívak lettek a laboratóriumi tesztek, továbbra is úgy fest, megúszta az újabb madárinfluenza-járványt Brazília.
Egy újabb akadály hárult el a dán-japán csodarobot európai terjeszkedése útjából.