2014. január 21. 11:10
2025. július 8. kedd Ellák
Az EU 28 tagországából mintegy 800-an vettek részt 2013 decemberében az Európai Bizottság által Brüsszelben szervezett „Telling the Story” elnevezésű...
Ötven éves fennállását ünnepelte decemberben a Közös Agrárpolitika (KAP) intézménye, az ez alkalomból szervezett nemzetközi konferenciára Brüsszelbe k...
Magyarországnak 1,9 milliárd euróval jut több forrás 2014-2020 között az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) költségvetéséből, mint 2007-2013 között -...
Az agrárszektor gazdaságunk egyik legnagyobb lehetõségekkel bíró része, mégis, versenyképessége évrõl évre csökken. Milyen hatással van a magyar agrár...
Az Újságírók Elektronikus Platformja 14 újságírónak – Magyarországról Maul Vandának, az Agro Napló tulajdonosának – mutatta be az Európai Parlament, a...
Mit hoz a KAP reformja a fiatal gazdáknak?
A következő hét éves uniós költségvetés agrárfejezetéből Magyarországnak 12,3 milliárd euró jut.
2013. december 5. - Parázs vitáktól sem volt mentes a Portfolio.hu "Agrárszektor 2014-2020" konferencia délelőtti része. Jön az új Közös Agárpolitika...
Kik nyernek, kik veszítenek a változásokkal?
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak sze...
Az Európai Unió új közös agrárpolitikájának (KAP) szabályozási kereteit a soros magyar elnökség ideje alatt fogadták el, ebben egyértelművé tették, ho...
Az Unió várja, hogy hogyan döntünk a sorsunkról.
Sikeresnek ítélte Czerván György a magyar érdekek érvényesítését az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformjában, amely 2014-2020 között alapvetően...
Nem kapunk több agrártámogatást, egyesek mégis nagyot kaszálhatnak.
2020-ig 12,3 milliárd eurónyi agrártámogatást hívhatunk le.
A bizottság szerint méltányosabb elosztást eredményez majd az új KAP.
Czerván György szerint összességében sikerült képviselni a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a magyar gazdák érdekeit az uniós mezőgazd...
Az uniós közös agrárpolitika reformja alapjaiban határozza meg a magyar mezőgazdaság jövőjét.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak a Balatonon, ahol az utóbbi időben szokatlan algásodás figyelhető meg.
Érdekes belegondolni, hogy az élelmiszeripari termékek közül, a gyorsan elkészíthetők, vagy fogyasztásra kész ételek között, miért olyan sok az újraformázott.
Az EU-tagállamok többsége további módosításokat követel az erdőirtás elleni törvényhez, mivel egyes termelők nem tudnák teljesíteni a feltételeket.
Négy év alatt megduplázódott a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások aránya itthon.
