Idegen állatfajok jelentek meg Magyarországon: óriási gond lehet ebből
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
A MATE kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs viselkedési összevetésével kapcsolatban.
Azonnali hatósági beavatkozás nélkül jelentős ökológiai és gazdasági károk várhatók a Körösök vidékén.
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
Ha egyszer megjelenik a kertünkben, csak nagy nehézségek árán tüntethető el onnan.
Invazív nutriák pusztítják a tatai Fényes Tanösvény tavirózsáit, a szakemberek csapdákkal próbálják megfékezni őket.
Az elmúlt napokban számos településen figyeltek meg nagy mennyiségben barna lepkéket.
A kaukázusi medvetalp egyre nagyobb területeken terjed itthon, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára és az emberi egészségre.
A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület új módszerrel próbálja visszaszorítani a Holt-Tisza térségében elszaporodott invazív állatokat.
A tiltott növényekkel kapcsolatos listák fajösszetétele folyamatosan változik, és ezzel a kertészetek és az árudák többnyire naprakészek is.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
Közben a nyugat-nílusi láz már évek óta jelen van, és a szakemberek megkezdték a szúnyogok rendszeres vírustesztelését.
Újabb idegenhonos teknősfaj jelent meg a tatabányai Csónakázó-tóban, ami fokozza az ökológiai egyensúly felborulásának veszélyét.
Egy utánfutónyi kaktuszt kellett kiásnia a Mátrában a Bükki Nemzeti Park szakembereinek.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.
Több mint 22 ezer közép-európai parcellát vizsgáltak a kutatók, így derült ki a baj.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.